Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Jelen állásfoglalás kizárólag tájékoztatás céljából készült, a benne foglaltak egyéb célok (pl. marketing) érdekében, továbbá harmadik személyekkel szemben nem használhatók fel, illetve jogvita eldöntésére nem alkalmazhatóak.

Az MNB jelen jogértelmezése az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet angol nyelvű változatán alapul.

F/1 Szükséges-e, illetve szabad-e a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizető felet értesítenie abban az esetben, ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető fél fizetési számlája ellen benyújtott hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés teljesítését visszautasítja, illetve a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját milyen értesítési kötelezettség terheli a fizető fél irányában? A pénzforgalmi MNBr. 11. § (1) bekezdés alapján a kedvezményezett saját pénzforgalmi szolgáltatója útján kezdeményezett hatósági átutalási megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a pénzforgalmi MNBr. 9. § (10) bekezdésében foglaltak szerint jár el, tehát a kedvezményezett részére a pénzforgalmi MNBr. 9. § (7) bekezdés szerinti értesítést a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján küldi meg a 9. § (8) bekezdés szerinti határidők figyelembe vételével. A pénzforgalmi MNBr. 11. § (2) bekezdése szerint az átutalási végzés, valamint a kedvezményezett által közvetlenül a fizető fél számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtott hatósági átutalási megbízás teljesítésének a visszautasításáról a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a pénzforgalmi MNBr. 9. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint eljárva közvetlenül értesíti az átutalási végzés benyújtóját, illetve a kedvezményezettet.  A pénzforgalmi MNBr. 11. § (5) bekezdése értelmében a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízás visszautasításáról szóló értesítéseket a hozzá történt beérkezéssel azonos módon köteles megküldeni a hatósági átutalási megbízás kedvezményezettje és az átutalási végzés benyújtója részére. A pénzforgalmi MNBr. 11. §-ának fentiek szerinti rendelkezései alapján tehát a hatósági átutalási megbízás teljesítésének visszautasításakor csak a kedvezményezettet, az átutalási végzés teljesítésének visszautasításakor csak annak benyújtóját kell értesítenie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, a fizető felet viszont nem.
A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának a fizető fél felé fennálló, hatósági átutalási megbízással és átutalási végzéssel kapcsolatos értesítési kötelezettségét a pénzforgalmi MNBr. 34. §-a szabályozza. A 34. § (6) bekezdése szerint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának csak a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés teljesítéséről, részteljesítéséről, valamint sorba állításáról kell értesítenie a fizető felet, a teljesítéssel vagy a sorba állítással egyidejűleg, a (6) bekezdésben meghatározott módon. A 34. § (5) bekezdés szerint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a hatósági átutalási megbízásról és az átutalási végzésről azok teljesítése, részteljesítése vagy törvényben meghatározott sorba állítása előtt nem értesítheti a fizető felet. A pénzforgalmi MNBr. 34. §-ának fentiekben ismertetett rendelkezéseiből az is következik, hogy a hatósági átutalási megbízás és az átutalási megbízás teljesítésének visszautasításáról nem  kell és nem is szabad értesíteni a fizető felet.		 2018.05.02
F/2 Mely esetekben szükséges a pénzforgalmi szolgáltatóknak az ún. osztott (shared) költségviselést alkalmazniuk, vagyis olyan költségviselést, amely szerint a fizető fél fizeti a fizető fél pénzforgalmi szolgálatója által felszámított díjakat és költségeket, míg a kedvezményezett a kedvezményezett pénzforgalmi szolgálatója által felszámított díjakat és költségeket? A Pft. 36. § (2) bekezdése szerint az EGT-államokon belül végzett fizetési művelet esetében, ha mind a fizető fél, mind a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a fizetési műveletben érintett egyetlen pénzforgalmi szolgáltató székhelye EGT-állam területén található, akkor a fizető felet és a kedvezményezettet kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli. A Pft. 36. § (2) bekezdése tehát minden olyan esetben alkalmazandó, ha mind a fizető fél, mind pedig a kedvezményezett pénzforgalmi szolgálatójának székhelye EGT-államban található,  abban az esetben is, ha nem EGT-állam pénznemében történik a fizetési művelet teljesítése, így nem EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő pénzforgalmi szolgáltató (levelezőbank) is részt veszt vesz a fizetési művelet teljesítésében, tekintettel arra, hogy a PSD2 2. cikk 3. bekezdése a 62. cikk (2) bekezdésének alkalmazását minden pénznemre kiterjesztette. A nem EGT-állam pénznemében teljesítendő fizetési műveleteket esetében a nem EGT-államban székhellyel rendelkező levelezőbank által felszámított díjak és költségek viselésére a PSD2 és ennek megfelelően a pénzforgalmi MNBr. szóban forgó rendelkezése nem tér ki. Ezért a nem EGT-államban székhellyel rendelkező levelezőbank által felszámított díjak és költségek  viselésének módja is lehetséges: tekintettel arra, hogy a pénzforgalmi MNBr. a fizetési művelet összegéből történő levonás tilalmát előíró 15. §-a csak EGT-állam pénznemében történő fizetési műveletekre vonatkozik,  a levelezőbank levonhatja a díjait, költségeit a fizetési művelet összegéből, vagy ha a levelezőbanki megállapodás alapján külön kerülnek felszámításra, annak a pénzforgalmi szolgáltatónak az ügyfele viseli, amelynek a terhére azokat a levelezőbank felszámította, a fizető fél vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a saját díjait úgy állapítja meg, hogy azok már eleve tartalmazzák az általa megbízott levelezőbank díjait, költségeit. Természetesen mind a fizető fél, mind pedig a kedvezményezett pénzforgalmi szolgálatójának figyelemmel kell lennie a Pft. az ügyfelek - díjakra, költségekre és egyéb fizetési kötelezettségekre - vonatkozó tájékoztatási szabályaira. 2018.05.02
F/3 Mely esetekben nem áll módjukban a fizetési megbízás teljesítésében részt vevő pénzforgalmi szolgálatóknak levonniuk a fizetési művelet összegéből a nekik járó díjakat vagy költségeket? A pénzforgalmi MNBr. "15. Az EGT-állam pénznemében teljesítendő EGT-n belüli fizetési művelet összegének védelméről” szóló alcíme alatt található 15. § (1) bekezdés alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet teljes összege, bármiféle levonás – így különösen jutalék, díj vagy költség – nélkül a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által igénybe vett közvetítő pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre bocsátásra kerüljön, továbbá a 15. § (2) bekezdése előírja, hogy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója – a pénzforgalmi MNBr. 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – biztosítja, hogy a fizetési művelet hozzá vagy az általa igénybe vett közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóhoz beérkezett összege bármiféle levonás – így különösen jutalék, díj vagy költség – nélkül a kedvezményezett részére rendelkezésre bocsátásra kerüljön. A pénzforgalmi MNBr. 15. § (3) bekezdése alapján a kedvezményezett és a pénzforgalmi szolgáltatója megállapodhatnak, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezett javára történő jóváírás előtt a saját jutalékát, díját vagy költségét levonja az átutalt összegből, ebben az esetben a kedvezményezett részére adott tájékoztatás külön feltüntetve tartalmazza a fizetési művelet teljes összegét és az abból levont jutalékot, díjat vagy költséget.
A pénzforgalmi MNBr. 15. alcímének megnevezéséből egyértelműen következik, hogy a pénzforgalmi MNBr. 15. §-ának rendelkezéseit csak abban az esetben kell alkalmaznia a pénzforgalmi szolgáltatóknak, ha a fizetési művelet EGT-állam pénznemében és EGT-n belül teljesítendő. Vagyis abban az esetben, ha a fizetési művelet olyan devizában kerül teljesítésre, amely nem valamely EGT-állam devizája (pl. USD vagy JPY), úgy a fizetési művelet összegéből történő levonás jogszerű.		 2018.05.02
F/4 Milyen teljesítési határidőket kell figyelembe vennie a  pénzforgalmi szolgálatónak, ha a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgálató által vezetett fizetési számlák között történik? A pénzforgalmi MNBr. 20. § (3) bekezdése szerint, ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál történik, a pénzforgalmi szolgáltató a terhelést és a jóváírást azonos értéknappal teljesíti. A pénzforgalmi MNBr. 23. §-a alapján, ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlák között történik, a pénzforgalmi MNBr. 17. § (2) bekezdésében foglalt teljesítési határidő figyelembevételével - vagyis a fizetési megbízás átvételétől számított 4 órán belül - a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számlájának a megterhelését követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. A pénzforgalmi MNBr. 26. § (4) bekezdése szerint a 23. §-ban foglalt rendelkezést az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a nem EGT-állam pénznemére szóló fizetési műveletek esetében is alkalmazni kell. A pénzforgalmi MNBr. 26. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a fizetési megbízás, fizetési művelet teljesítése során olyan konverziót kell végrehajtani, amelynél bármelyik pénznem nem EGT-állam pénzneme, továbbá, ha bármely pénznemre szóló, nem EGT-államba irányuló fizetési megbízás teljesítése során konverziót kell végrehajtani, a teljesítés határideje két munkanappal meghosszabbodik.
Álláspontunk szerint a pénzforgalmi MNBr. 20. § (3) bekezdése és a 23. § alapján, ha a pénzforgalmi szolgáltató olyan fizetési műveletet bonyolít le, amely esetében mind a fizető fél, mind pedig a kedvezményezett fizetési számláját ugyanazon pénzforgalmi szolgálató vezeti, továbbá nincs szükség pénznemek közötti átváltásra (konverzióra), avagy a konverzió EGT-államok pénznemei között történik (pl. EUR és HUF között), úgy a pénzforgalmi szolgálatónak a fizetési megbízás átvételét követő 4 órán belül teljesítenie kell a fizetési műveletet, tehát ennyi időn belül el kell végeznie a fizető fél fizetési számlájának a megterhelését, és a terheléssel egy időben gondoskodnia kell a fizetési művelet összegének haladéktalan jóváírásáról is a kedvezményezett fizetési számláján oly módon, hogy a fizetési művelet összegével a kedvezményezett azonnal rendelkezni is tudjon. Abban az esetben, ha a pénznemek közötti konverzióra úgy kerül sor, hogy a fizetési műveletben résztvevő egyik deviza vagy akár mindkét deviza nem EGT-állam pénzneme (pl. EUR/USD, HUF/USD, JPY/USD konverzió) - figyelemmel a pénzforgalmi MNBr. 26. § (5) bekezdésére - a pénzforgalmi szolgálatónak a fizetési megbízást nem az átvétel munkanapján (T nap), hanem az azt  követő két (T + 2) munkanapon belül kell teljesítenie, éspedig azonos munkanapon mind a fizető fél, mind a kedvezményezett vonatkozásában, biztosítva ezzel, hogy ne sérüljön a pénzforgalmi MNBr. 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés.		 2018.05.02