A 2010 és 2012 között végrehajtott sikeres költségvetési konszolidáció adott alapot arra, hogy 2013-tól teljes jegybanki fordulatot vigyünk végbe. Ezek az MNB új stratégiája alapján, de kormányzati és banki szövetségében mentek végbe, ezért lehettek átütően sikeresek. E kettős stratégiai szövetség lehet a kulcsa a 2020-es évtized pénzügyi sikereinek.
2013 és 2020 között a magyar jegybank és szövetségesei legalább 12 gazdaságtörténeti jelentőségű pénzügyi fordulatot hajtottak végre. Ezek a globális és európai jegybanki világban mind TOP1-es fordulatnak számítottak. Sem az újkori magyar pénztörténetben, sem jegybankok elmúlt közel négy évszázados történetében nem találunk példát hasonlóan gyors, átfogó és sikeres fordulatokra. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar jegybank a világ legerősebb központi bankjai közé került volna, de azt igen, hogy hatékonyságban, a lépések időzítésében és újszerűségében átütő és jegyzett eredményeket ért el.
Nézzük a TOP1-t érő 12 nagy jegybanki fordulatot:
- Jegybanki alapkamat csökkentések:
Négy ciklusban, 7,5 százalékról 0,6 százalékra csökkent a magyar alapkamat. Huszonöt bázisponttal indult, majd kisebb léptékkel ment tovább, hogy tartsa a csökkentés arányát és átárazta a teljes kamatrendszert.
- Növekedési Hitel Program (NHP):
A 2013 nyarán indult program megtörte a hitelbefagyást és zuhanó pályáról kétszámjegyű növekedési pályára állította a KKV-k hitelállományát.
- Önfinanszírozási program:
A jegybanki mérlegből kiszorította a banki betét/letét állományt (ami csúcspontján 5 ezermilliárd Ft felett volt) és átirányította a hitel- és állampapírpiacra.
- Svájci frank hitelek forintra váltása:
2014 őszén kezdeményezte a jegybank a teljes svájci frankon alapuló hitelállomány forintra váltását, megelőzve a 2015 elején bekövetkező frankerősödést, ami akár 70 százalékkal is megemelte volna a törlesztési terheket.
- Aranytartalék hazahozatala és tízszeres emelése:
A jegybank újjáépítette a hazai aranytartalékot, ami befektetési és tartalékolási szempontból, valamint a nemzettudat erősítése terén egyaránt jó döntésnek bizonyult.
- A 2014/2015-ös politikai támadás pénzügyi kivédése:
A jegybank sikeresen kezelte a 2015 elején „fellépő” bróker botrányokat, így nem alakult ki jelentős és tartós pénzügyi zavar a magyar pénzügyi rendszerben.
- Azonnali fizetés bevezetése:
Eddig egyedül a magyar pénzügyi rendszerben sikerült teljes körűen bevezetni a pénzforgás sebességét nagyságrendileg megnövelő azonnali fizetési rendszert.
- Versenyképességi stratégia:
A magyar jegybank a kormány felkérésére vállalta a versenyképességi stratégia megalkotását, kidolgozta az előrehaladás mérőrendszerét és rendszeres mérésekkel visszacsatolásra alkalmas tükröt is működtet.
- Az inflációs cél elérése:
A jegybankok nemzetközi világában egyedülálló, hogy egy inflációs célkövető monetáris politika eléri a kitűzött inflációs célt. Az MNB ezt 2017 óta szinte folyamatosan elérte, ezzel kivédtük az elmúlt és a következő évtized legnagyobb veszélyét, a deflációt, vagyis azt, hogy 0 százalék közeli infláció mellett 0 százalék közeli növekedésre álljon be a gazdaság.
- Eredmény-fordulat:
A jegybank korábbi vezetése 2013-ra 203 milliárd forintos veszteséget jelentett az EU felé, ami megakadályozta volna Magyarország kivételét a túlzott deficiteljárásból. Az új vezetés már 2013-ra nyereségessé tette az MNB mérlegét, majd évről évre jelentős pozitív eredményt ér el az árfolyamnyereség és pozitív kamateredmény révén. A tartós eredmény-fordulathoz teljes jegybanki fordulat vezetett el.
- Teljes mérleg-fordulat:
A jegybank –a vázolt programok eredményeként -sikeres mérleg-fordulatot hajtott végre 2013 tavaszától. Mérlegét a korábbi 40 százalékos GDP-arányos szintről 25 százalékra csökkentve mozgásteret teremtett az esetleges későbbi pénzügyi nehézségek kezelésére.
- A 2020-as válságkezelés pénzügyi segítése:
Ez a helyzet külső okok miatt állt elő. A jegybank zömében közvetett módon, de hatékonyan segíti az eddigi sikeres magyar válságkezelést. Biztosítjuk a bankrendszer likviditását, kezdeményeztük a hitel és törlesztési moratóriumot, erős védelmi vonalat építettünk a devizatartalékok felemelésével, visszahoztuk és kibővítettük az NHP-t, folyamatosan stabilizáljuk az állampapírpiacot és forrással segítjük a beruházás-központú növekedési fordulatot. A korábban megteremtett mozgásteret kiaknázva így az év végére a jegybanki mérleg a GDP 25 százalékáról 35 százalék közelébe emelkedik.
A jegybanki programok sikerét jelzi, hogy azoknak köszönhetően több pénz áramlott a magyar gazdaságba, mint a 2014-2020 közötti teljes lehívott EU-forrás. A költségvetés kamatkiadásai a GDP 4,5 százalékáról 2 százalék közelébe csökkentek, eddig mintegy 3600 milliárd forinttal csökkentve az államadósság utáni kamatkiadást a 2013. évi szinthez képest. Ebben az évben 1000 milliárd forint lehet a további kamat megtakarítás.
Összességében a jegybanki programok a 2013 és 2019 közötti GDP növekedés közel felét alapozták meg. Érdemes rögzíteni, hogy a jegybanki fordulatok nélkül 2013-tól ugyan bekövezkezett volna a növekedési fordulat a magyar gazdaságban, de a felzárkózási fordulat aligha.
E felsorolás a látszat ellenére nem a múltról, hanem a jövőről szól. A pénztörténeti jelentőségű fordulatoknak nincs vége, a java még előttünk áll és az eddigi sikerek újból elérhetőek.
A 2020-as évtized fordított tükre a 2010-es éveknek, a két évtized aszimmetrikus. Akkor 7 jó év konjunktúrája adta a felhajtóerőt 2013-2019 között, 2020-tól 7 nehezebb év kihívásaira kell jó válaszokat találni. Új jegybanki, állami, kormányzati, üzleti, befektetői és családi stratégiákra van szükség.
A 12 jegybanki fordulat zöme nem ismételhető meg, de van egy pont, ahonnan kifordítható a világ és megnyerhető az évtized. Ha fordított az évtized az előzőhöz képest, akkor fordított jegybank mérlegre van szükség. Ha korábban a mérleg szűkítése vezetett sikerre, akkor ebben az évtizedben a bővítése a megoldás.
Az MNB GDP-arányos mérlege ma az Európai Központi Bank mérlegének közel a kétharmada, így euró nélkül is képesek lehetünk arra, hogy emeljük a mérleget célzott, a gazdasági felzárkózást támogató programokkal. Ez lehetséges, mert a GDP arányos magyar hitelállomány /vállalati és lakossági együtt/ az eurózóna harmadát, a régiós arány felét éri csak el. Az évtized fejlődésének kulcsa, hogy van tér belső, de csak egy belső eladósodásra.
Biztató, hogy Széchenyi a pénz és hitel szerepét milyen pontosan látta közel 200 éve…