Egy válság tanulságainak levonását nem lehet elég korán kezdeni, mert a kilábalás sikere attól függ, hogy a régi vagy már az új világ felé vesszük az irányt. Aligha kérdéses, hogy a mostani válság után alaposan megváltozik a világ, ezért új magyar jövőképre lesz szükségünk.

Bár még nem látjuk a végét és jelenleg nem tudjuk felmérni a következményeket, de már levonhatunk egy alapvető következtetést az elmúlt hónapok világjárványából és annak kezeléséből. Ott kezelték és kezelik most is jobban a válságot, ahol gyors az államok döntéshozatala, erős a közbizalom, sikeres a gazdaság és hatékonyan működnek a közszolgáltatások, ezen belül az egészségügyi rendszer.

Ma úgy tűnik, hogy Kelet-Ázsia jobban vizsgázik, mint a fejlett nyugati államok, az Európai Unió északi és keleti tagállamai pedig jobban kezelik az összetett egészségügyi, társadalmi és gazdasági válságot, mint a déliek.

Mi eddig Ausztriát tartottuk mintának, ahogy az osztrákok a svédeket. Nemzeti célunk – helyesen – Ausztria fejlettségi szintjének utolérése. A válság utáni új világban azonban egy sor olyan képességre is szükségünk lesz, amiben néhány ázsiai állam jobb, mint a fejlett EU országok.

Új jövőképre van szükségünk, amiben a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldásokkal is segítjük.

Miben bizonyult jobbnak a járvány idején – de már az azt megelőző évtizedekben is – néhány ázsiai ország a fejlett nyugati államoknál? A válaszhoz érdemes a megfelelő méretet felvenni, mert nem tanácsos Kína, Japán vagy Dél-Korea sikeres mintáit célba venni. Ami nagyban működik, nem biztos, hogy kicsiben is sikeres.

Miért is ne lehetne a legsikeresebb ázsiai kistigris, Szingapúr az új magyar jövőkép?

 

Nézzük a szingapúri siker alapjait, amelyek az elmúlt évtizedekben fokozatosan épültek ki, de az alapító/k/ jövőképében már a kezdetektől szerepeltek:

 

  • Erős, hatékony és tiszta állami működés.
  • Nyugati politikai szövetség és keleti piacok.
  • Kitűnően képzett /brit és amerikai egyetemeken végzett/ politikai és üzleti vezető réteg.
  • Hosszútávú kiszámíthatóság a politikában és a kormányzatnál.
  • Kulturális, vallási sokszínűség és társadalmi harmónia.
  • Külföldi tőkevonzás és szövetség a vezető multinacionális cégekkel.
  • Logisztikai világközpont felépítése.
  • Állandóan felfelé lépő színvonalú közszolgáltatások, ezen belül mára világszínvonalú egyetemek.
  • Általános takarékosság és magas pénzügyi tartalékok.
  • Okos lakáspolitika, állami támogatással mindenkinek saját tulajdonú otthon.
  • Tudatos tervezés a versenyképesség terén, ami folyamatosan erősíti az erős pontokat és felszámolja a gyenge láncszemeket.
  • Állandó, szinte kötelező innováció a gazdaság és a társadalom minden szintjén.
  • Rugalmas és üzletközpontú gazdaságpolitika.
  • Magasszintű biztonság az élet minden területén.
  • Erős védelmi képesség.
  • A keleti és nyugati kínai diaszpórával hálózatos együttműködés.

 

Lehetne folytatni a sort, kötelező lenne a legendás alapító, Li Kuan Yun kivételes vezetői erényeit is méltatni. Egy társadalmi modellt azonban nem lehet egészében másolni, így nekünk, magyaroknak Szingapúr sikerének lényegét kell megértenünk, sőt újraépítenünk, itt Európában.

A lényeg egyszerű és követhető. Szingapúr egy kivételes földrajzi helyre épített egy igen vonzó világgazdasági logisztikai központot és folyamatosan fejlesztette működését, így a külföldi tőke, technológia és kereskedelem főszereplői számára egyre vonzóbb lett, végül megkerülhetetlenné vált. A titkok titka az, hogy jöttek ugyan válságok, de a modell receptjén nem változtattak. Javították, de nem cserélgették 4, 8 vagy 10 évenként.

Magyarország számára egy teljesen más 2020-as évtizedben és egészen más földrajzi környezetben megnyílik a lehetőség a szingapúri modell megépítésére Európában. Sőt, ahogy Szingapúrnak voltak kistigris társai, az egész V4 csoport számára megnyílik az európai kistigrissé válás történelmi szakasza.

A globalizáció eddigi, óceáni kereskedelmi utakra alapozott modelljének helyére 4 nagy régió /Amerika, Kína, Európa és India/ belső szárazföldi integrációja lép. Az EU keleti pereme ebben éppen olyan jó helyen van földrajzilag, mint volt Szingapúr az óceáni világkereskedelem szakaszában.

Magyarország az elmúlt 30 évben – ahogy az elmúlt 500 évben – távol volt a nagy tengeri útvonalaktól, most azonban közel kerül a szárazföldi regionális kereskedelmi utakhoz.

Szingapúr 25 év alatt, az 1980-as évek végére felzárkózott a fejlett országokhoz, mi csak az elmúlt 10 évben vettük erre az irányt. Érdemes ezért a 2020-as évet, sőt az egész évtizedet újrakezdésként értékelnünk: legalább annyit kell változtatnunk mai működésünkben, mint amit megőrzünk az elmúlt 30 évből.

A változtatás iránytűje legyen Szingapúr siker modellje, természetesen európai, sőt közép-európai sajátosságokkal.

Ahogy a most már előnyös földrajzi helyzet, a modell másik titka is kiaknázható. A V4, ezen belül Magyarország állandóan javítva működését, tehát a versenyképesség összes tényezőjét, Európa egyik legvonzóbb tőke, technológiai, kereskedelmi, pénzügyi és életminőségi mágnesévé válhat.

Már ma is ez a jövőképünk, de az eszközök közül még kihagytuk a szingapúri sikerrecept jelentős részét.

Minden elemnél legalább 20%-on már teljesítünk, de sehol sincs meg a 100% közeli szint. Közben a koronavírus, majd a 2020-as évtized többi várt/váratlan, de mindent felforgató fordulata következtében a kötelező 100% is megemelkedik. Más egészségügyi modellre, életmódra, pénzügyi rendszerre, állami működésre, oktatásra és üzleti szektorra lesz szükség a sikerhez. Már most is van olyan elem, aminek bevezetésekor Szingapúrra figyeltünk. A 2014-ben indult szingapúri azonnali fizetési rendszer több szempontból is modellértékű volt az MNB számára a hazai azonnali fizetés kidolgozása során. Ennek is köszönhetően a magyar bankok ügyfelei már a rendszer indulásától kezdve a pénzügyi innovációban élenjáró szingapúri szolgáltatások színvonalát élvezhetik.

Szingapúr miniszterelnöke 20 évvel ezelőtt azt mondta nekem, hogy csak két színt kell jól használnotok a sikerhez: a hatalom és méltóság vörös, valamint a vagyon és gazdagság arany színét. Ők jól használták mindkettőt, most rajtunk a sor.