Az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát. A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát.
Az első hadjáratban – 2010 és 2012 között – hét százalék közeléből három százalék alá csökkentettük a költségvetési hiányt, ráadásul 18 hónap alatt, ami gazdaságtörténeti bravúrnak számított. Ez alapozta meg az évtized sikereit.
A második hadjáratban – 2013–2019 között – teljes körűen átalakítottuk a jegybank működését. Ez tette lehetővé 2013-ban a növekedési fordulatot, majd az „egyensúly és növekedés” gazdaságpolitikai siker képletének érvényesülését egészen 2020 elejéig. Ezzel nyertük meg az évtizedet.
A harmadik hadjáratban – elsősorban az MNB mérlegének bővülésével – sikeresen védtük ki a 2020/2021-es összetett válság hatásait. Az első két sikeres hadjárat nélkül Magyarország nem lett volna képes a hatékony válságkezelésre.
A negyedik hadjárat célja, hogy az előző három hadjárat sikeres receptjeire alapozva már 2022-ben helyreállítsuk a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel elérjük az államadósság-ráta erőteljes csökkentését.
Megfontolásra javaslom érveinket:
Hibásak a kiindulópontok
A 2022-es költségvetés kiindulópontjai hibásak, ezért ezekre nem épülhetett jó büdzsé.
A 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben. Az első negyedév jobb lett a vártnál, a második negyedév két számjegyű növekedést hoz és a nyári hónapokban helyreállítjuk a 2019. év végi GDP-szintet. Az év egészére várható 6 százalék körüli GDP-növekedéssel az egyik legjobb, ha nem a legjobb gazdasági teljesítményt érjük el az EU-ban.
A magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés.
Az újraindítás helyett az infláció költségvetése
A 2008-as válság után hat és fél év kellett a korábbi GDP-szint helyreállításához, most ez másfél éven belül megtörténik. Ez a változás inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. Ebből lesz a kiugró infláció. Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik.
Tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti. A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett.
Hibás az EU-s felmentésre építeni a hiányt
Az Európai Unió még 2022-ben is felmenti a tagállamokat a három százalék alatti hiány kötelezettsége alól, ezért a kormány megengedhetőnek tartja a magas hiánycélt. Ez tévedés, már sokszor előfordult az, hogy nem kellett volna hallgatni az EU véleményére.
A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne.
A kockázatot a pénzpiacok jelentik, nem az EU. Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.
Ezt a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják) és a jövő évi költségvetés módosítása védhetik ki.
Hibás a hiány mögött álló állami beruházási politika
A jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot.
A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést.
Érdemes tehát megnyernünk a negyedik hadjáratot!
P. S.
„A bölcs ember többet tanul ellenségeitől, mint a bolond a barátaitól”. (Baltasar Gracián)