A jövő évi választás valójában arról szól, hogy képesek lesznek-e az Európai Unió intézményei – egy, az Európai Egyesült Államokban hívő, balliberális magyar vezető csoporttal közösen – arra, hogy Magyarországot rövid úton bevigyék az euróövezetbe. Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé. Ha nem, akkor folytathatjuk a nemzeti felemelkedést, a gazdasági felzárkózást és az EU megreformálásának 2010-ben megkezdett folyamatait.
Mi valójában az euró?
Az európai közös valuta a kétpólusú világrendszer összeomlására, az USA új hegemón szerepére és a német egyesítésre adott európai, elsősorban francia válasz. A franciák és a német márka-övezeten kívül lévő későbbi EU tagok azt gondolták, hogy az egyesített Németország a mindenható német márkával túlhatalomra tenne szert, ezért kell a közös valuta.
Tévedtek, az euró végül – Schröder német kancellár reformjainak következtében – megteremtette azt a német Európát – egy európai Németország helyett –, amitől mindenki, még maguk a németek is féltek.
Az euró első 20 éves mérlege
Első pillantásra az euró egy európai sikertörténet, mert az euróövezet legtöbb tagja a fejlettség és az életszínvonal terén a világ legjobbjai közé tartozik. Ezek az országok valójában akkor emelkedtek a legjobbak közé, amikor még nemzeti valutájuk volt, mára pedig már tisztán látható, hogy az euróval ezt nem tehették volna meg.
Mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját. A freiburgi Centre for European Policy kutatóintézet tanulmánya szerint az olaszok és a franciák veszítették a legtöbbet, közel két évtized alatt 4300 és 3600 milliárd eurót. Egyedül a németek és a hollandok nyertek az euróval, legalábbis elvileg. Valójában mégsem, mert ők is elkényelmesedtek, a számukra gyenge euró végül versenyképességi hátrányhoz vezetett. Az összes többi ország is veszített, így az egész EU rosszabbul járt az euróval. Bár úgy tűnhet, hogy a baltiak mégis nyertek, azonban a jó gazdasági eredményeik mellett történelmi mértékű társadalmi veszteségeket szenvedtek el (magas munkanélküliség, fiatal nemzedékek kivándorlása, társadalmak szétszakadása).
Az eurózóna tagországainak többségére igaz, hogy az euró bevezetése előtti 20 évük lényegesen sikeresebb volt, mint az euróval töltött első két évtized. Sőt, Szlovákia – amely sokáig az euró sikertörténetének számított – a Covid-19 előtti évtizedben az EU átlagos fejlettségéhez képest közel 6 százalékponttal lépett visszafelé.
Az euró és a V4 országok
Lengyelország, Csehország és Magyarország sokat nyert azzal, hogy az EU-csatlakozás után nem követte azonnal Szlovákiát és Szlovéniát az eurózónába. Románia is ezért lehet a nyertesek között. Bulgária és Horvátország valószínűleg már nem veszít a közeljövőben várható euróövezeti tagsággal, mert e két állam az euró nélküli önálló pénzpolitikával sem tudott nyerni. Európa déli országai – euróval vagy anélkül – egyaránt teret veszítettek az északi EU tagállamokhoz képest a közös európai valuta történetének első két évtizedében.
Az euró legerősebb hatása a V4 csoportra az, hogy – Szlovákia kivételével – az euró nélkül képesek voltak egy Európán belüli történelmi helycserére az elmúlt két évtizedben. A déli eurózóna országokhoz – Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország – képest erősebb gazdasági dinamikát és felzárkózást értek el az euró első két évtizedében. Ez még a félig északi/félig déli Franciaországra is igaz. A történelmi helycsere legjobban a Németország és a V4 közötti külkereskedelmi és befektetési kapcsolatokban látszik, ahol az elmúlt két évtizedben megelőztük a déli eurócsoportot.
Ma a V4 csoport – különösen a három nemzeti valutát használó ország – azért lehet az EU növekedési motorja, mert megőrizték az önálló gazdaságpolitika és pénzpolitika nagyobb mozgásterét. Magyarország azért lehetett a legsikeresebb a 2007/2009-es globális pénzügyi válság uniós elszenvedői között a gazdaság és a költségvetés konszolidációja, valamint a növekedés és a felzárkózás terén, mert nem kellett kötelezően igazodnia az euróövezet általános szabályaihoz.
Katasztrófát hozna a korai euró-csatlakozás
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy egy ellenzéki győzelem miért jelentene drámai visszafordulást és gazdasági katasztrófát Magyarország számára. A még titkos, de szivárgó terv szerint vagy utcai anarchiával, vagy választási győzelemmel lehetne olyan népszavazást kiírni, ami az Alaptörvényt kijátszva bevinné az országot az eurózónába.
Az eurózónából nem lehet kilépni, csak az EU-ból való kilépéssel, amit józan ember nem vállal: így válna véglegessé az euróval együtt Magyarország lemaradása is.
P.S.
„Az élet vesztesei között sok olyan ember van, aki nem ismerte fel, milyen közel járt a sikerhez, amikor feladta”. (Thomas Edison)
Az írás szerkesztett formában a magyarnemzet.hu oldalon jelent meg 2021. június 28-án.