Ruchir Sharma szerint az elmúlt 40 évben az összadósság több mint háromszorosára emelkedett, elérve a világ GDP-jének 350 %-át. A GDP-jük 300 %-át meghaladó adósságot felhalmozó országok száma pedig fél tucatról egy tucatra nőtt. Ide tartozik az Egyesült Államok is. (FT, 2021. november 21.)
A világ valójában adósságcsapdában van.
Elvben háromféleképpen lehet kimenekülni a csapdából. Először: a vártnál magasabb és tartósabb infláció fokozatosan lecsökkentheti az adósságot. Ez túl lassú, túl kevés és túl kockázatos, mert a beépülő várakozások vágtató inflációhoz vezethetnek.
Másodszor: egy újabb pénzügyi válság sok piaci szereplőt tönkretehet, amint azt az 1929-33-as válságban is láthattuk. Ez túl gyors, túl sok és túl veszélyes.
Harmadszor: követhetjük Japán útját, ahol a GDP kb. 240%-át kitevő államadósság fele a japán jegybank mérlegében van.
Korábban a harmadik utak nem működtek. Korunkban viszont úgy tűnik, hogy csak ez a pénzügyi harmadik út vezethet ki a globális adósságcsapdából, legalábbis a nagyobb szereplők számára.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Válasz a „There is no easy escape from the global debt trap” („Nincs könnyű kiút a globális adósságcsapdából”) című cikkre.