A 2010-2019 közötti évtized történelmi értékét az adja, hogy a Trianon utáni időszakban ekkor mentek végbe a magyar nemzet hosszútávú érdekeit támogató, tehát pozitív nemzetstratégiai fordulatok.
1920 és 1945 között a magyar nemzetstratégia a magyar állam új keretek közötti újjászervezése és az elcsatolt területek visszaszerzése köré szerveződött. Bár az első célkitűzés végrehajtását példásan oldotta meg Bethlen miniszterelnök, Popovics jegybankelnök és Klebelsberg kultuszminiszter, de a második cél elérésének kísérlete egy háborús, tehát negatív stratégiával járt együtt. A következmények ismertek, az első magyar nemzetstratégia kudarcot vallott.
Az 1945 utáni néhány évben a háború utáni újjáépítés és a független nemzetállam megteremtése köré szerveződött a nemzetstratégia. Az első cél teljesült, a második egy pillanatra sem volt elérhető.
Az 1948 és 1990 közötti hosszú és tagolt korszakban nemzetstratégia helyett egy politikai terv működött. Ez a keleti birodalmi keretek közé való beilleszkedés, majd a birodalmi mozgástér belső tágítása köré szerveződött.
Az első célt a megszállt országban kiépített diktatúra elérte, a második eredményei korlátozottak voltak. Pozitív nemzetstratégiára a Nyugat kétszeres árulása miatt – Jalta és 1956 – ebben a korszakban nem volt lehetőség, ahogy a régió többi országában sem.
Az 1990 és 2010 közötti két évtized politikai és kormányzati hatalomtól függően hozott eltérő nemzetstratégiákat. A függetlenség visszaszerzése, a nyugati keretek közé való visszatérés, a nemzet határokon átívelő egyesítése, a piaci átmenet, az EU csatlakozás, a gazdasági felzárkózás és a társadalmi modernizáció céljai köré szerveződtek a politikai és kormányzati döntések.
A két évtized átmeneti jellegét az adja, hogy az eredmények egy része csak átmenetinek bizonyult, részlegesen teljesült, visszafordítható volt és a vállalt áldozatok sokszor nem álltak arányban az elért eredménnyel. A régió országaival összehasonlítva a magyar nemzetstratégia eredményei ebben az időszakban a közepesnél gyengébbek, mert a baltiak, a lengyelek, a csehek, a szlovákok és a románok eredményei egyaránt jobbak voltak az 1990-2010 közötti két évtizedben.
A 2010 és 2019 közötti évtized egy világos, pozitív nemzetstratégiával indult. Ennek középpontjában a nemzetállam újjáépítése és a piacgazdaság magyar érdekek mentén történő újjászervezése állt. Az átmeneti két évtized valamennyi – legfeljebb részlegesen elért – célja is része volt az új, nemzet-, közösség-, család- és munka-központú nemzetstratégiának.
Ez a nemzetstratégia kitűnőre vizsgázott, mind a Trianon utáni 100 év, mind a régió országainak nemzetstratégiai teljesítménye alapján. Nem a korábbi közepesnél gyengébb helyezést, hanem a régióban az első helyet éri a 2010 utáni szakasz nemzetstratégiai teljesítménye. Ez a teljesítmény alapozta meg a 2020-as, különösen a 2021-es évi járványkezelés kiemelkedő eredményeit.
A 2010 utáni sikeres és pozitív nemzetstratégia főbb eredményeit a következők jelzik:
- Sikerült a nemzetállam újjáépítése, ezzel a nemzet, mint összetartó erő megépítése. Ez a teljesítmény hosszútávon fenntartható – szemben a korábbiakkal – mert széles társadalmi közmegegyezésen alapul. Senkit nem fenyeget, de mindenkinek együttműködést kínál.
- Sikerült a család, mint összetartó erő megerősítése egy tudatos és sikeres családpolitikával.
- Sikerült a Nyugat leépülő társadalmi folyamataival szemben a középosztály megerősítése és a felfelé vivő liftek beépítése a társadalom és gazdaság működésébe.
- Sikerült a munka-központú társadalom eszméjének elfogadtatása és az ehhez szükséges gazdasági alapok megteremtése.
- Sikerült az ország, a gazdaság és az állam pénzügyi kockázati szintjének teljes fordulata, amikor a korábbi kirívóan fenyegetett helyzetből egy védett, alacsony kockázatú helyzetbe fordultunk át. Ezt még a mostani járvány idején is sikerült megőrizni.
- Sikerült a biztonságérzet megerősítése a munka, a nemzet, a család, az országhatárt védő kerítés, az oltás és más áttörések révén.
- Sikerült egy olyan geopolitikai erőtér megteremtése, ahol a régió és a nemzetközi politika meghatározó szereplői – belső ciklusaik hullámaitól nem függetlenül – érdekeltek Magyarország sikerében, minden politikai vitától függetlenül.
- Sikerült egy pontot, sőt szigetet felépíteni az Európai Unióban, amely az EU belső reformját, a józan gondolkodást és az európai gyökerekhez való visszatérést képviseli.
- Végül, sikerült a magyar gazdasági modell megépítése, ami a pénzügyi egyensúlyok és a felzárkózó növekedés egyidejű teljesítményén alapszik.
Ezek a nemzetstratégiai eredmények történelmi fordulatot jelentenek a Trianon utáni időszakot tekintve. A magyar nemzet hosszútávú érdekeinek megfelelő és fenntartható, mert együttműködésre épülő nemzetstratégia a gazdasági teljesítmény terén is pozitív, de megítélésem szerint itt még csak a lehetséges eredmények felét értük el. A 2010 és 2019 közötti évtizedet a gazdaságpolitika is megnyerte, de nyerhetett volna még egy évtizedet, elérve a Nyugathoz mért fejlettség 1936-ban mért történelmi csúcsát, aminél jobb azóta sem volt. A nemzetstratégia sikeres fordulatait még ez a nem teljes gőzzel működő gazdaságpolitika is képes volt segíteni.
Ahogy a 2010 és 2021 közötti hosszú évtized a nemzetstratégia sikeres fordulatait hozta, úgy áll előttünk a gazdaságpolitika szükséges fordulata 2022-től kezdődően.
P. S.
„Ami ma elég, az holnap kevés” – Szilágyi Áron