Láttuk, hogy Dél-Korea és Magyarország Eurázsia szorosan együttműködő nemzetei közé tartoznak, sőt adottságaik és céljaik szerint képesek lehetnek egy sajátos országpár megépítésére is.
Ehhez érdemes számba venni a két nemzet mai erősségeit és gyengeségeit, mert ezek határozzák meg a jövő lehetőségeit és korlátait.
Dél-Korea erősségei
Dél-Korea igen sok igazi erősséggel, fejlett képességgel rendelkezik, amelyek számunkra mintát és ráépíthető jövőbeli együttműködést jelentenek.
A gazdaság területén alapvető a feldolgozóipar magas aránya, amelyet az erős kutatás-fejlesztés támogat. Jellemző a globális nagyvállalatok túlsúlya, amelyek IT és elektronikai világhatalommá tették a koreai gazdaságot. A tőkeexport is a nagyvállatokra épül, ahogy az új iparágak, például az akkumulátor-gyártás és az űripar is.
A külkereskedelemben magas a járműipar, a speciális gépek és berendezések, az acél- és fémipari termékek, az elektromos gépek és a műanyagok aránya.
A társadalom és humán erőforrások terén a várható magas élettartam, a fejlett egészségügyi rendszer és a túlsúlyosak alacsony aránya kiemelkedő. Fejlett a kiegészítő magán egészségügyi rendszer és az egészségügyi adatok elemzése. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya, vonzó a műszaki képzés. PISA eredményeik kiválóak.
A pénzügyi rendszer sokszereplős, erős köztük a verseny, a bankok innovatívak és magas körükben a digitalizáltság szintje. Erős a tőkepiac és magas a tőzsdei kapitalizáció, ami a tőzsdei érték arányát jelenti, viszonyítva a teljes GDP-hez.
A fenntartható fejlődés területén előnynek számít a kiegyenlített területi fejlettség. Már okos várost építenek Songdoban. Fejlett a nukleáris technológia, erre és a hidrogénre, mint a jövő erőforrására alapoznak a fenntartható energia előállítása terén. Önálló chip-ipart hoznak létre 450 milliárd dolláros mega-fejlesztéssel. Kiváló az internetes infrastruktúra és magas a szélessávú internettel rendelkező háztartások aránya. Dinamikus az átmenet a zöld gazdaságba, már magas arányú a hulladékok hasznosítása.
Dél-Korea versenytársaihoz mért gyengeségei
Az erősségek mellett Korea önmagához és versenytársaihoz képest gyenge pontokkal is rendelkezik. Ezekben szintén jók a magyar-koreai együttműködés lehetőségei, mert a jövőben itt a koreai modellnek kötelező az előrelépés, amiben – több területen is – részt vehetünk. Ezek:
A gazdaság területén a szolgáltatások alacsony termelékenysége talán az egyetlen komoly gyengeség.
A külkereskedelemben az élelmiszerimportra, valamint a szénhidrogének és az egyéb nyersanyagok behozatalára való ráutaltság jelent kockázatot.
A társadalom működésében a fenntarthatatlan demográfiai pálya (0,9-es termékenységi ráta), a felsőoktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés és a magas magánegészségügyi kiadások jelentenek kockázatot.
A pénzügyi rendszerben a bankokhoz képest gyengébb a fintech szektor. A csebolok erős banki-vállalati összefonódást alakítottak ki, ami halmozott kockázatot jelenthet egy-egy területen.
A fenntarthatóság terén a magas energiafüggőség, a megújuló energiák alacsony aránya és a magas szinten stagnáló energia-intenzitás jelent kockázatot. Ezek mellett magas a légszennyezettség, jelentősek a társadalmi egyenlőtlenségek és magas az időskori szegénység kockázata.
Magyarország erősségei a koreai tükörben
Hazánk Korea számára Európa kapuja lehet, ez a legnagyobb erősségünk. Erős a mezőgazdaságunk és az élelmiszeriparunk. Magas szintű az orvosképzésünk és versenyképes a gyógyszeriparunk. Széles képzett munkavállalói bázissal rendelkezünk és erős a magyar munkavállalók motivációja.
Fejlett a járműgyártás és a távközlési készülékek gyártása. Versenyképes a turisztikai iparunk, különleges a kulturális iparunk, különösen a zene és a képzőművészet. A filmipar hagyományai és lehetőségei vonzóak.
Családpolitikánk példaértékű. Felsőoktatási képzéseink döntően állami finanszírozással működnek, miközben magas a külföldi diákok aránya a felsőoktatásban. Egységes egészségügyi adatbázissal rendelkezünk, intenzíven részt veszünk klinikai kísérletekben.
Pénzügyi rendszerünkben meghatározó a jegybank innovatív és zöld működése, miközben a bankrendszer működése stabil. A célzott jegybanki programok (Növekedési Hitelprogram, Növekedési Kötvényprogram, Zöld Otthon Program) és az azonnali fizetési rendszer példaértékűek. A Magyar Nemzeti Bank a világon egyik elsőként kapott zöld törvényi mandátumot és a proaktív jegybanki szabályozás segíti a bankok fenntarthatósági, ezen belül zöld átmenetét.
A magyar gazdaság fenntarthatósági szintje magas, alacsony a gazdaság szén-dioxid kibocsátása és mérséklődik az energiaintenzitás. Magas a nukleáris energia aránya és lassan, de növekszik a megújuló energiák aránya. Kiváló az internetes infrastruktúra.
Magyarország gyengeségeit és kockázatait ismerjük, ezeknél –szinte minden területen – érdemes a koreai mintákat elemezni és átvenni.
A jövőbeli koreai-magyar együttműködés kiemelt területei
Érdemes háromfajta logikát követnünk, ráadásul egymással párhuzamosan.
Az első, hogy ott vannak az együttműködés lehetőségei, ahol a két ország erősségei. Amiben Dél-Korea vagy Magyarország erős, ott – résekben és beszállítói láncokban – jól kiegészíthetjük egymást. Ilyen a járműipar, az elektronikai ipar, az irodai gépek gyártása, a nukleáris energia, az internetes infrastruktúra. Ebben a körben találjuk a turizmust és a kultúra területét, különösen a filmipart, a zenét és a képzőművészetet. Ide tartozik a pénzügyi rendszer, különösen a jegybanki közös programok kialakítása.
A második logika szerint ott érdemes keresnünk a magyar részvétel lehetőségét Dél-Korea fejlődésében, ahol ma a koreai modell gyengébb, a miénk pedig erősebb. Ilyen a családpolitika, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a gyógyszeripar és klinikai kísérletek, az egészségügyi adatelemzés, egészségturisztika és kiemelten az orvosképzés.
A harmadik út a legfontosabb. Azokon a területeken vannak az igazi közös fejlődés és fejlesztés lehetőségei, amelyek ma még nem vagy csak csírájukban léteznek, de robbanásszerű ugrás előtt állnak. Ilyen a biotechnológia, az űripar, a nem-fosszilis megújuló energiaipar, a hidrogén-ipar, a körkörös gazdaság, az újra felhasználó hulladékipar, az idegrendszeri kutatások, a mesterséges intelligencia, a „kiterjesztett valóság” (VR), a 0-nanométer közeli chip-gyártás és a 3D-gyártás.
Az együttműködés vezető formái is megújulnak. A ma elsődleges tőkebefektetés mellé a közös kutatások és fejlesztések lépnek, amelyekhez a két ország vezető egyetemeinek közös programjai vezethetnek el. Ma – helyesen – a tőkevonzás, a beáramló FDI a legfontosabb magyar szempontból. A jövőben a tehetségek, tudás, új technológiák és a tőke fúziója lesznek a kiemelt területek az országpár mindkét tagja számára.
P. S.
„Ha nem vesszük a kezünkbe életünk irányítását, mások vágyainak szolgáiként éljük azt” – Csíkszentmihályi Mihály