2021 óta tart a vita a globális értékláncok megszakadása miatt világszerte tapasztalt infláció természetéről, amit a Covid miatti termelésleállás indított el (Martin Sandbu, FT véleményrovat, 2022. április 20.).
Mára egyre több politikus és jegybankár kezdi felismerni az 1970-es és 2020-as évek – sőt az 1940-es évek és a jelenkor – hasonló mintázatait.
A 2020-as években kezdődött csapások folytatódni fognak, mivel azok alapjául szolgáló történelmi minták egyre erősebben jelentkeznek.
Ez mindenképpen azt jelenti, hogy a hitelnek, a tőkének, a munkaerőnek, a tudásnak, az információnak és az összes többi alapvető erőforrásnak is át kell rendeződnie a szektorok között. Ez minél gyorsabban történik meg, annál jobb.
A magasabb kamatok és a szigorúbb monetáris politika támogatja majd ezt az átállást, mert a kormányokat és a központi bankokat is arra ösztönzi, hogy közös, célzott szakpolitikákat, hitelkereteket és adóösztönzőket vezessenek be a jövő nyertesei számára.
A jegybankároknak a magasabb világszintű inflációt pedig az évtizedünk állandó jellemzőjének kell tekinteniük, ezért nem szabad lelépniük a fékről. Közben pedig a kormányokkal együttműködésben célzott programokat indíthatnak, amelyek keretében kedvezményes feltételeket kínálhatnak a zöld, digitális és fenntartható projektek számára.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Válasz a „Central bankers should think twice before pressing the brake even harder” (A jegybankároknak kétszer is meg kell gondolniuk, hogy még jobban a fékre lépjenek-e) című cikkre.