A jegybanktörvény ismeretének teljes hiányáról tanúskodik az az állítás, amely szerint az MNB-nek kellene kárpótlást nyújtania a Buda-Cash-ügy károsultjainak
Budapest, 2015. március 2.– Tudatlanságon és rosszhiszeműségen alapulnak, egyúttal a közvélemény megtévesztésére alkalmasak egyes ellenzéki politikusok kijelentései, melyek a Buda-Cash Brókerház Zrt. és a DRB bankcsoport tevékenységére, a jegybanki kártalanításra, illetve a felügyeleti ellenőrzésekre vonatkoznak.
Egyes ellenzéki politikusok a gyanú szerint jelentős részben a szocialista kormányok időszakában elkövetett bűncselekmény-sorozatot más elkövetési időponthoz próbálják kötni. Különösen visszás, hogy vezető ellenzéki pártpolitikusok az elkövetők helyett azt a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) vádolják a brókerháznál történtek miatt, amely – azt követően, hogy alig 16 hónappal átvette a pénzügyi felügyelés feladatát Magyarországon – fényt derített a bő másfél évtizeden át elkövetett visszaélésekre.
Hamis az az állítás, amely szerint a DRB bankcsoporthoz köthető hitelintézetek az MNB tevékenységének időszakában kerültek volna a Buda-Cash Brókerház Zrt. tulajdonosi köréhez. A valóság ezzel szemben az, hogy a Buda-Cash Brókerházhoz köthető megbízott magánszemélyek a brókerház tulajdonosainak megbízásából 2008-2009-ben, alapvetően a Gyurcsány-kormány időszakában szereztek többségi befolyásoló tulajdonrészt – a részjegyekre vonatkozó tőkeemelésekkel, s ennek révén a régi tagok fokozatos kiszorításával – abban a 11 takarékszövetkezetben, melyekből később a DRB bankcsoport tagjai létrejöttek.
Az MNB által indított, s a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél és a DRB bankcsoportnál folyamatban lévő vizsgálatok eddigi adatai egyértelműen azt mutatják: a gyanú szerint jelentős mennyiségű ügyfélpénz eltüntetésével járó visszaélés-sorozat másfél évtizeddel azelőtt indult el, hogy jegybank 2013 októberében átvette volna a pénzügyi felügyeleti szerepkört.
Tudatlanságon és rosszhiszeműségen alapul, ráadásul a jegybanktörvény ismeretének teljes hiányáról tanúskodik az az állítás, amely szerint az MNB-nek kellene valamiféle „állami” kárpótlást nyújtania a brókercég és a bankok károsultjainak. Az MNB ugyanakkor már jelezte, hogy kellő mennyiségű likviditás ad a betétesek követeléseinek kifizetésére az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), ha az nem rendelkezne elég forrással erre a célra. Az OBA tehát képes lesz teljes mértékben eleget tenni kártalanítási feladatainak.
Az MNB határozottan visszautasítja a Buda-Cash Brókerház Zrt., illetve négy kisbank ügyében tett intézkedéseihez kapcsolódó befolyásolási kísérleteket. A jegybank – amelynek függetlenségét törvény garantálja Magyarországon – még abban az esetben is halad tovább a pénzügyi rendszer megtisztításának útján, ha ez egyes érdekcsoportok konkrét anyagi vagy politikai érdekét sérti.
Az MNB határozottan felhívja az ellenzéki politikusok figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjanak attól a rendkívül felelőtlen magatartástól, hogy politikai haszonszerzés céljából, valótlanságok állításával, a közvélemény megtévesztésének kísérletével próbálják meg aláásni Magyarország pénzügyi stabilitását.