Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a monetáris politika kommunikációja, a jegybanki transzparencia egyre széleskörűbbé vált. A jegybanki transzparencia növelését egyrészt a függetlenné váló intézmények elszámoltathatósága, másrészt az a felismerés indokolta, hogy a monetáris politika az irányadó instrumentum változtatása mellett a várakozások befolyásolásán keresztül is képes hatni a gazdasági folyamatokra. Fentiekkel összhangban jelenleg általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a jegybankok nyilvánosságra hozzák monetáris politikai stratégiájuk részleteit, célváltozóikat, döntéseiket és az azok alapjául szolgáló főbb érveket, a gazdaság várható alakulásáról alkotott képüket. Az elmúlt évek pénzügyi válsága során több jegybank beleütközött az alapkamat zéró alsó korlátjába, így az előretekintő kommunikáció szerepe még inkább felértékelődött, hiszen ebben a helyzetben a gazdaság helyzete által indokolt további lazítás kivitelezésére a várakozások befolyásolása marad a hagyományos monetáris politika egyetlen eszköze. Ezzel a kihívással szembesült a Federal Reserve is, aki már a válság kitörését megelőzően is törekedett az átlátható működésre és hiteles kommunikációra, majd a zéró alsó korlátba való beleütközést követően még nagyobb hangsúlyt fektetett az előretekintő kommunikációra, ezen belül is az elköteleződés jellegű iránymutatásra, amelynek több formáját is alkalmazta.