Ritkán demonstrálja az élet egy nagy horderejű gazdaságpolitikai lépés helyességét olyan gyorsan és annyira plasztikusan, mint ahogyan ezt a lakossági deviza alapú jelzáloghitelek forintosításával megtette. A forintosítás végrehajtása azonban korántsem olyan egyszerű, mint ahogy sokan gondolnák. A jegybank nem egyszerűen odaadta a devizatartalékot, mert egyesek szerint ez a dolga. A forintosítás végrehajtását sok vita előzte meg, a kivitelezésre számos opció kínálkozott, de utólag beigazolódott, hogy a jegybank és a kormány legfőbb döntéshozói jó utat választottak. A forintosítás árfolyamát előre kellett rögzíteni, amihez a bankok, a jegybank és a kormány szoros együttműködésére volt szükség. Mindezt pedig úgy kellett végrehajtani, hogy a rögzítés időzítéséről, módjáról, a rögzítés árfolyamáról nem tudhattak a pénz és tőkepiaci szereplők, mivel bármelyien spekuláció megakadályozta volna magát a rögzítést és a forintosítást.