Megfojtja-e a magas kamat a gazdaságot? Haldoklik-e az erős árfolyamtól az exportszektor? Az árfolyamot a jegybanki kamat vagy a nemzetközi befektetők mozgatják? Egyáltalán, mire és hogyan hat a monetáris politika? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MNB legfrissebb tanulmánya.
A Magyar Nemzeti Bankban 2004 elején kiterjedt projekt indult, amelynek keretében a hazai monetáris transzmissziós mechanizmust kilenc aspektusból vizsgálták. A transzmissziós mechanizmus a monetáris politika gazdaságra gyakorolt hatását jelenti, és a jegybankok számára a makrogazdasági összefüggések között kitüntetett szerepet játszik.
A kutatások a legújabb ökonometriai módszereket alkalmazták, jellemzően az 1995-2004-es időszak adataira. A megszületett tanulmányok mindegyike az MNB-füzetek és MNB-tanulmányok sorozatban jelentek meg. A tizedik - a megelőzőket összefoglaló - tanulmány a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról kialakított legfrissebb jegybanki képet mutatja be.
A kutatások kimutatták, hogy az MNB kamatpolitikája az elmúlt 10 évben képes volt a kereslet és az inflációs befolyásolására. Annak ellenére, hogy az árfolyam alakulásában Magyarország kockázati megítélése és a befektetők kockázatvállalási hajlandósága meghatározó szerepet játszott, kimutatható, hogy a monetáris politika is jelentős árfolyammozgásokat képes előidézni. Tekintettel arra, hogy a transzmissziós csatornák közül az árfolyamcsatorna még mindig a legerősebb, ez azt jelenti, hogy Magyarországon a monetáris politika hatékonyan tudja a gazdasági ingadozásokat csillapítani, az inflációt leszorítani. Bár az árfolyam szerepe kitüntetett, egy hatékony kamatcsatorna kialakulásához a pénzügyi piaci feltételek adottak, a bankrendszer és a kötvénypiac gyorsan közvetíti a jegybanki kamatok változását.
Keresleti oldalon a beruházások reagálnak legérzékenyebben a monetáris politikára: egy kamatemelés hatására a beruházás jelentősen visszaesik az első évben. A háztartások fogyasztása ugyanakkor nem csökken, amire az lehet a magyarázat, hogy a magasabb kamatok erősítik az árfolyamot, ami a bérek vásárlóerejét növeli. Ugyancsak nem mutatható ki, hogy a szigorítás után romlana a külkereskedelem mérlege. Bár az export visszaesik, de azt ellensúlyozza, hogy saját és a beruházások magas importtartalma miatt az import is hasonló nagyságrendben csökken. A külkereskedelembe bekerülő (import vagy importversenynek kitett) termékek ára gyorsan követi az árfolyamváltozást, így a fogyasztói árak is relatíve már rövid időtávon érzékenyen reagálnak a monetáris politikára.
Az MNB munkatársai azt is elemezték, hogy milyen mértékben fog különbözni a magyar transzmissziós mechanizmus a többi tagországtól az euró bevezetése után. A kérdés azért is nagyon fontos, mert az árfolyamcsatorna a forint árfolyamának végleges rögzítésével el fog tűnni, és a közös monetáris politika nem biztos, hogy megfelelő lesz a magyar gazdaság sokkjainak semlegesítésére. A kutatók arra jutottak, hogy bár az árfolyam kiegyensúlyozó szerepe elvész, egyrészt a többi eurózóna tagállam magyar termékek iránti kereslete felerősíti a kamatpolitika hatását, másfelől a hazai magánszektor euró hitel és magtakarítás állományára közvetlen hatást gyakorolnak az irányadó eurókamatok, ezáltal a közös monetáris politika is hatékony lesz Magyarország számára.