A Magyar Nemzeti Bank 2000. május 18-án megtartotta 2000. évi rendes közgyűlését. Az államot, mint a részvények tulajdonosát dr.Járai Zsigmond pénzügyminiszter képviselte. A közgyűlésen jelen voltak a jegybanktanács, a felügyelő bizottság, valamint az igazgatóság tagjai és a könyvvizsgáló képviselői. A Magyar Nemzeti Bank 1999. december 31-ei mérlegét és eredmény-kimutatását, valamint az üzletévről szóló jelentést dr. Surányi György, az MNB elnöke terjesztette elő.
A Magyar Nemzeti Bank mérlegét és eredményét alapvetően a monetáris politika fő céljai és az elérésükhöz szükséges eszközök határozzák meg. A jegybank nem profitorientált intézmény, számára a kitűzött monetáris politikai célok elérése az elsődleges fontosságú, a jegybanki eredmény, illetve a költségvetési befizetések pedig ennek megfelelően alakulnak. A bank belső gazdálkodásában a takarékosság és a költséghatékonyság érvényesítésére törekszik.
Az 1999. december 31-ei mérlegfőösszege 6.375,8 milliárd forint, az előző év véginél 445,3 milliárd forinttal (7,5%-kal) magasabb volt.
| Az MNB összevont mérlege | milliárd forint | |||
| Mérlegsor | ESZKÖZÖK | 1998. dec. 31. | 1999. dec. 31. | eltérés |
| I. | Követelések forintban ebből: központi költségvetéssel szembeni követelések | 1006,3 811,8 | 909,9 763,7 | -96,4 -48,1 |
| II. | Követelések devizában ebből: arany és devizatartalék központi költségvetéssel szembeni követelések | 4644,9 2048,8 2118,2 | 5192,4 2740,8 1724,5 | 547,5 692,0 -393,7 |
| III.- IV. | Egyéb eszközök | 279,3 | 273,5 | -5,8 |
| V. | Eszközök összesen | 5930,5 | 6375,8 | 445,3 |
| FORRÁSOK | ||||
| VI. | Kötelezettségek forintban ebből: hitelintézetek bankszámla betétei sterilizációs eszközök forgalomban lévő bankjegy és érme | 1808,0 295,7 666,3 736,0 | 2316,3 337,7 770,6 950,3 | 508,3 42,0 104,3 214,3 |
| VII. | Kötelezettségek devizában ebből: külföld | 3835,4 3209,6 | 3863,3 3103,6 | 27,9 -106,0 |
| VIII-IX-X. | Egyéb források | 227,4 | 129,8 | -97,6 |
| XI. | Saját tőke | 59,7 | 66,4 | 6,7 |
| XII. | Források összesen | 5930,5 | 6375,8 | 445,3 |
A forintkövetelések elsősorban a lejáratok miatt csökkentek. A forintkötelezettségek növekedését eredményezte, hogy az MNB a devizaátváltásból származó forintlikviditásnak a gazdaság természetes pénzigényét meghaladó részét különféle sterilizációs eszközökkel semlegesítette annak érdekében, hogy az ne veszélyeztesse az infláció hosszabb távon fenntartható csökkenésének folytatódását. A forgalomban lévő készpénz állománya az év végi bankszünnapok és a gazdasági szereplők 2000. év miatti nagyobb készpénz-tartalékolása következtében az év utolsó napjaiban számottevően megemelkedett.
A deviza-beáramlás hatására a jegybank devizában fennálló követeléseinek növekedése meghaladta az 500 milliárd forintot, míg a deviza-kötelezettségek állománya az előző évhez képest lényegében nem változott.
A Magyar Nemzeti Bank eredménye 1999-ben 35,3 milliárd forint nyereség volt, ebből – a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. tv. alapján – 35,2 milliárd forintot az MNB osztalékként befizet a központi költségvetésbe.
| A Magyar Nemzeti Bank összevont eredmény-kimutatása | milliárd forint | |||
| Megnevezés (Eredménykimutatás-sora) | 1998 | 1999 | eltérés | |
| 1. | Nettó forint kamatráfordítás (I-IX.) | -90,5 | -29,2 | 61,3 |
| 2. | Nettó deviza kamat és kamat jellegű eredmény (II-X.) | 43,0 | 9,9 | -33,1 |
| Ebből: | 41,5 | 32,9 | -8,6 | |
| a.) Kamategyenleg fedezeti ügyletekkel | 41,5 | 32,9 | -8,6 | |
| b.) Értékpapírok árfolyamváltozásából sz. eredmény* | -3,5 | -19,2 | -22,7 | |
| 3. | Deviza árfolyamnyereség (III-XI.)* | 136,4 | 73,7 | -62,7 |
| 4. | Nettó egyéb eredmény (IV+V+VI+VII-XII-XIII-XIV-XV.) | -68,8 | -19,1 | 49,7 |
| 5. | Eredmény (1+2+3+4) | 20,1 | 35,3 | 15,2 |
* Az elszámolási módszertan jogszabály változásból következő módosulása miatt a tételek közvetlenül nem hasonlíthatók össze.
A forint kamategyenlegre a jegybanki sterilizációs eszközök (az MNB-nél a hitelintézetek által elhelyezett pénzpiaci betétek és az MNB által kibocsátott kötvények) állománya és a forint kamatszint változása gyakorolja a legnagyobb hatást. A nettó forint kamategyenleg az 1995 óta tapasztalható, az ország gazdasági vonzerejét is mutató, deviza-beáramlás mellett jellemzően negatív. A csúszó leértékelés és az infláció 1999. évi mérséklődése lehetővé tette a forintkamatok jelentős csökkenését. Így az 1998-as értékhez képest a nettó forint kamatráfordítás 1999-ben több, mint 60 milliárd forinttal mérséklődött.
A deviza kamat- és kamatjellegű egyenleg alakulása a nettó devizakövetelések, valamint a nemzetközi kamatok változásait tükrözi. Az egyenleg mérséklődését alapvetően a nemzetközi piacokon érzékelhető kamatláb-emelkedés okozta, amely az MNB devizatartalékában szereplő hosszabb lejáratú értékpapírok piaci értékének csökkenését eredményezte. A hosszabb futamidejű értékpapír-portfólió tartását a több év átlagában várható magasabb hozam indokolja. 1999-ben az MNB eredményét jogszabályváltozás alapján a piaci értékelési veszteségből az értékpapírok eladásánál és lejáratánál realizálódó veszteség csökkentette.
A deviza árfolyamnyereséget a forint leértékelődése, valamint az MNB – elsősorban a devizapiaci intervenciók hatására változó – nettó devizaköveteléseinek értéke befolyásolja. Az 1998-hoz képesti alacsonyabb érték oka az, hogy az MNB devizaköveteléseinek növekedéséből származó eredménynövekedést a forint leértékelődésének mérséklődéséből származó csökkenés meghaladta. Jogszabály-változás alapján 1999-ben az eredmény-kimutatás lényegében csak a hivatalos leértékelési ütemnek megfelelő deviza-árfolyamnyereséget tartalmazza, a forint árfolyamsávon belüli ingadozásából származó átértékelési különbözet elszámolása – a törvényi változásoknak megfelelően – a mérlegben a kiegyenlítési tartalék számlán történik. 1999-ben a jegybank eredményének legjelentősebb tényezője továbbra is az árfolyamváltozásból származó eredmény volt, de az infláció és a leértékelési ütem mérséklődésével ez az eredménytétel várhatóan mérséklődni fog.
A nettó egyéb ráfordítás az 1998-as kiugró értékhez képest jelentősen, közel 50 milliárd forinttal mérséklődött. Az 1998. évi kiugró érték oka elsősorban a CW-bankkal kapcsolatos céltartalékképzés volt. Az 1999. évi eredményt a CW bankkal kapcsolatban 6,2 milliárd forint nettó céltartalékképzés terhelte. Ezen túl a szokásos működési költségek és a pénzforgalommal kapcsolatos ráfordítások befolyásolták az egyéb ráfordításokat.
A közgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 1999. évi mérlegét és eredmény-kimutatását, valamint határozatot hozott az 1999. évi nyereség felosztásáról.
II.
A közgyűlés módosította a Magyar Nemzeti Bank Alapszabályát, miszerint a jövőben a kiadásra kerülő bankjegyeken az MNB-t az elnökön kívül még két igazgatósági tag jegyzi (aláírásával látja el), míg korábban ezt az elnökön kívül csak két alelnök tehette meg.
Végül a közgyűlés – a 2003-ban tartandó évi rendes közgyűlés időpontjáig – az MNB igazgatóságának tagjává ismételten megválasztotta dr.Farkas Ádám és dr.Török László ügyvezető igazgatókat.