Az új jegybanktörvény (2001. évi LVIII. tv. A Magyar Nemzeti Bankról) 2001. július 13-án lép hatályba. A jogszabályt a Magyar Közlöny 2001. évi 76. számában tették közzé. Az új törvény megalkotását az európai közösségi normáknak való megfelelés és az eredeti - 1991. évi -- törvény hatályba lépése óta bekövetkezett jogszabályváltozások tették szükségessé.
A jogharmonizációt megvalósító rendelkezések elsősorban a jegybank elsődleges céljának és feladatainak újrafogalmazását, valamint a jegybank függetlenségének erősítését szolgálják.
A törvény kimondja, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Az MNB feladatai a közösségi normákkal összhangban az alábbiak: a monetáris politika meghatározása, bankjegy- és érmekibocsátás, nemzetközi tartalékok képzése és kezelése, a belföldi fizetési és elszámolási rendszerek kialakítása, szabályozása, a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása és a hitelintézetek prudenciális felügyeletének támogatása.
A jegybank egyéb tevékenységet csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
Az intézményi és a személyi függetlenség erősítése céljából a törvény kimondja, hogy az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai jegybanki feladataik végrehajtása során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a kormánytól vagy bármely más szervtől. A korábbi szabályozástól eltérően, az MNB a továbbiakban nem vesz részt a kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában.
Az MNB működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az intézményi függetlenség garanciájaként azonban az ellenőrző szerv hatásköre nem terjed ki az alapfeladatok ellátásának vizsgálatára célszerűség vagy eredményesség szempontjából. A függetlenség erősítése mellett megfogalmazódott a jegybanki tevékenység átláthatóságának követelménye. A jegybank rendszeresen köteles tájékoztatást adni működéséről és döntéseinek hátteréről. Ezzel összefüggésben bővültek és pontosabb megfogalmazást nyertek az MNB-re vonatkozó tájékoztatási követelmények.
A döntéshozó testületek tagjainak személyi függetlensége erősödött. A legfőbb döntéshozó szerv, a monetáris tanács, külső (nem főállású MNB-alkalmazott) és belső (főállású) tagjainak mandátuma egyaránt 6 év. A törvény pontosan megfogalmazza az elnök, az alelnökök és a külső monetáris tanácstagok elmozdításának szabályait, de egyúttal szigorúbbak lettek a vezető tisztségviselőkre és általában a jegybank alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések.
Az új törvénynek megfelelő monetáris tanács a jegybanktanács jelenlegi tagjaiból alakul meg. A monetáris tanács első ülését 2001. július 23-án tartja meg, amelyen elfogadja ügyrendjét és megtárgyalja az aktuális monetáris politikai kérdéseket. A tanács ezt követően rendszeresen, havonta két alkalommal ülésezik.