Az Európai Központi Bank október 20-án kiadott Konvergenciajelentésében az eddigi gyakorlattal megegyezoen egységes keretben vizsgálja a Gazdasági és Monetáris Unió nem teljes résztvevoinek - Dánia és az Egyesült Királyság kivételével - gazdasági konvergenciáját.
A Magyar Nemzeti Bank a Jelentéssel kapcsolatban a következo megállapításokra hívja fel a figyelmet.
A Konvergenciajelentés megállapítja, hogy a referencia-idoszakban Magyarország egyetlen konvergencia kritériumot teljesített, az államadósság GDP-hez viszonyított hiánya megközelítette, bár nem érte el a 60%-os referencia-értéket. Magyarország nem vett részt az ERM II-es árfolyamrendszerben. A tizenkét havi átlagos HICP-infláció 6,5% volt, jelentosen meghaladva az Európai Unióról szóló Szerzodésben megjelölt referenciaértéket, ami jelenleg 2,4%. A konvergencia hosszútávú hitelességét tükrözo mutató, az átlagos hosszú lejáratú kamatláb 8,1%-os értéke a legmagasabb a régióban. A magyar állampapíroknak az eurókötvényekkel szembeni hozamfelára a többi országtól eltéroen nem csökkent szisztematikusan.
2003-ban Magyarország GDP-arányos költségvetési hiánya 6,2%-os volt, ami jóval meghaladja a 3%-os referenciaértéket, így a Szerzodés szerint túlzott hiánynak minosül, amelynek csökkentése indokolt. A Jelentés jelzi azt is, hogy átmeneti intézkedések nélkül ez a GDP-arányos szám 7,7% lett volna. A fiskális folyamatok fenntarthatóságának szempontja szintén indokolja a jelentos konszolidációt, ugyanis a teljes és az elsodleges költségvetési egyenleg jelenlegi szinten tartásával az államadósság-ráta átlépné a 60%-os referenciaértéket.
A Jelentés Magyarországgal kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az euró bevezetésének feltételeként megállapított magas fokú, fenntartható konvergencia eléréséhez elsosorban hiteles fiskális konszolidációs pálya elfogadására van szükség. A fiskális kiigazítás elsorendu fontossággal bír az inflációs nyomás enyhítésében, a magas folyó fizetési mérleg-hiány csökkentésében és a hitelesség visszaállításában is. A hiteles gazdaságpolitika egyben a hosszú lejáratú állampapír-hozamok csökkenéséhez és az árfolyam stabilitásához is hozzájárulhatna, ami nemcsak a konvergencia-folyamatot mozdítaná elore, de a hosszú távú növekedés szempontjából is kedvezo hatást fejtene ki. A fiskális politika konszolidációjának a Konvergencia Programban rögzített menetrendjét következetesen be kell tartani.
A Konvergenciajelentés továbbá kitér a bérpolitika szerepére, amely 2000 elott támogatta a dezinflációt, 2000-tol kezdodoen azonban a bérek és a fajlagos munkaeroköltségek túlzott mértékben növekedni kezdtek Az árstabilitás eléréséhez szükséges gazdasági környezet megteremtése érdekében fontos, hogy a bérpolitika összhangban legyen a munkatermelékenység növekedésével, és figyelembe kell vennie a versenytárs országokban lezajló folyamatokat is.
Budapest, 2004. október 20.
MAGYAR NEMZETI BANK