A magyar fiatalok mindössze 20%-a érti a pénzügyi információkat

Budapest, 2006. december 01. – A Magyar Nemzeti Bank megbízásából átfogó közvélemény kutatás készült[1] a fiatalok pénzügyi jártasságáról. A felmérés az általános pénzügyi ismeretek mellett olyan kiemelt témákkal foglalkozik, mint a hitelezés, a nyugdíj-előtakarékosság, a pénzforgalmi szolgáltatások, és a bankkártya használat. Az anyag legfőbb megállapítása, hogy a fiatalok bár fontosnak és a mindennapi életben hasznosnak tartják a pénzügyi ismereteket, nem igazán érdeklődnek iránta. Az idegenkedés hátterében a pénzügyi nyelvezet és az alapvető pénzügyi fogalmak hiányos ismerete áll.

A Magyar Nemzeti Bank vállalt célja, hogy törvényben rögzített alapfeladatai részeként a lakosság – ezen belül is a diákok – pénzügyi tájékozottságát növelje. A jegybank az érintett hatóságokkal és civil szervezetekkel már korábban felvette a kapcsolatot, s többször is fórumot nyújtott a közös platform és közös álláspontok kialakítására. 2006 szeptemberében pedig reprezentatív felmérést készíttetett a 14-17 éves középiskolás, valamint a 18-30 éves fiatal felnőtt korosztály körében[2]. A kutatás az általános pénzügyi ismeretekre, valamint a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt témákra fókuszálva mérte fel a jártasságot.

A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a fiatalok jelentős hányada, bár fontosnak és a mindennapi életben elengedhetetlennek tartja a pénzügyi ismereteket, nem igazán érdeklődik iránta. A 14-17 évesek mindössze 10%-a, a 18-30 évesek 20%-a érdeklődik a pénzügyi világ hírei, valamint a pénzügyi szolgáltatások iránt.

Az érdektelenség hátterében az alábbi tényezők állnak:

• A pénzügyi fogalmak, a sajátos pénzügyi nyelvezet nem kellő ismerete, és ebből adódóan a pénzügyi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információkkal kapcsolatos értelmezési problémák.
• A hiteles, független és megbízható információforrások ismeretének hiánya, illetve az ismert információforrásokkal (pl. reklámok) szembeni fenntartások.
• Idegenkedés a pénzügyektől, mivel nem érzik magukat kellően tájékozottnak.
• A megfelelő családi minta hiánya.

Mindkét korosztályra jellemző, hogy pénzügyi tájékozottságukat és információikat a televízió, az újságok és a magazinok ismertetőiből szerzi. Ugyanakkor – különösen a 14-17 évesek körében – általános az a vélekedés, hogy nem tartják elegendőnek a pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról rendelkezésükre álló információt, bizalmatlanok és elutasítóak a reklámokkal, hirdetésekkel szemben.

Szintén a pénzügyekkel kapcsolatos passzív attitűdöt és idegenkedést jellemzi, hogy a megkérdezettek körében a fiatalabbaknak kevesebb, mint a fele tájékozódik előre az egyes pénzügyi termékek, szolgáltatások kiválasztásakor. A 18-30 évesek már közel kétharmad arányban válaszolták azt, hogy valamilyen szinten tájékozódnak, de az „alaposan tájékozódók” aránya továbbra sem éri el az összes megkérdezett 30%-át.

A szeptemberi kutatás elsődleges célja egy olyan állapotfelmérés volt, amelynek eredményeire konkrét akciók épülhetnek a jövőben. A megállapítások alapján a Magyar Nemzeti Bank szükségesnek tartja, hogy a fiatalok megbízható tájékoztatást kapjanak a pénzügyi kérdésekben, s az élethelyzetükben szükséges pénzügyi alapfogalmakat kellő időben megismerhessék. Ezért a jegybank a közeljövőben egy olyan tájékoztató kiadványt készít, amelyben a 18 évesek számára legfontosabb pénzügyi kérdésekről nyújt információkat (pl.: általános kérdések, bankszámla, bankkártya, hitelek, nyugdíjpénztárak). Az MNB, más szervezetekkel együttműködve, 2007 májusában minden végzős középiskolás számára eljuttatja majd tájékoztató füzetét, s emellett aktívan dolgozik egy átfogóbb, oktatási segédanyagként használható könyv elkészítésén is.

A Magyar Nemzeti Bank célja, hogy saját, és másokkal közösen végzett akciói eredményeként elérje, hogy a felnövekvő fiatalok a jelenlegi 18-30 éves korosztálynál jártasabbak legyenek a pénzügyi szolgáltatások terén, és az önálló pénzügyi gazdálkodásukhoz szükséges gyakorlati döntéseiket a jelenleginél tágabb háttérismeretek birtokában, tudatosan és biztonságosan hozzák meg.

A kutatás részterületeinek legfontosabb tapasztalatai a következők voltak:

1. pénzforgalmi szolgáltatások, bankkártya használat

A pénzforgalmi szolgáltatások választására és használatára általánosan jellemző a passzív attitűd: a fiatalok legtöbbször elfogadják a szüleik vagy munkahelyük által választott/ajánlott pénzintézetet.A felmérés rávilágított arra, hogy a bankkártya a legnépszerűbb és legelterjedtebb pénzügyi termék a fiatalok körében. Ennek megfelelően erről rendelkeznek a legtöbb ismerettel, bár hiányosságok tapasztalhatóak az egyes kártyák funkcióit (betéti, hitel, terhelési), és a biztonságos használatot illetően. A bankkártya használat okaként a fiatalabbak elsősorban a kényelmi szempontokat említették (készpénz nélkül is tudnak fizetni), míg az idősebbek esetében a legjellemzőbb ok, hogy fizetésüket bankszámlára kapják.

A bankkártyától való tartózkodás oka, hogy a megkérdezettek többsége (58 illetve 52%-a) nem tekinti teljesen biztonságosnak a használatát. Legtöbben attól félnek, hogy kártyájukat ellopják, vagy meghamisítják.

2. hitelek

A hitelekre vonatkozóan két markáns, családtól „örökölt” attitűd jelent meg a fiatalok körében: egy részük teljes mértékben elutasító a hitelfelvétellel kapcsolatban, más részük pedig el sem tudja képzelni hitelek nélkül az életét. A hitelezéssel kapcsolatban a fiatalok körében a három legismertebb fogalom a havi törlesztő részlet, a jelzálog és a futamidő volt. Az, hogy a megkérdezettek a pénzügyi fogalmakkal kapcsolatos tudásszintjüket saját maguk is gyengének értékelik komoly akadályát képezi a banki tájékoztató anyagok megértésének, valamint megnehezíti az ajánlatok közötti átgondolt választást, a tudatos döntést.

3. nyugdíj-előtakarékosság

A jegybanki kutatás szerint a fiatalok a legkevesebbet a nyugdíj-előtakarékosságról tudnak. Ez a téma nagyon távol áll a tőlük, még azoktól is, akik a munkába állás miatt már választottak nyugdíjpénztárt. Az érdektelenség hátterében az áll, hogy a nyugdíjas évekig tartó időt megtakarítási szempontból beláthatatlanul hosszúnak ítélik, miközben a nyugdíjrendszer szabályozása állandóan változik, és a kiszámíthatatlanság növekszik. A válaszadók túlnyomó többsége azzal sincs tisztában azzal, hogy mely típusú pénztár választása lehetséges, illetve kötelező.

MAGYAR NEMZETI BANK

 Kommunikáció