Az alultartalékolás szankciójának csökkentésével az MNB szimmetrikussá teszi a kötelező jegybanki tartalék szankciós rendszerét. A jövőben mind az alul-, mind a túltartalékolás költsége meg fog egyezni a jegybanki alapkamattal. A kötelező jegybanki tartalék szabályozása ezen túlmenően tovább egyszerűsödik, és még átláthatóbbá válik, mivel az MNB a kamatmentes számlán történő elkülönítés eddigi gyakorlata helyett a jövőben egy büntető kamattal meghatározott egyszeri terheléssel fogja szankcionálni az alultartalékolást. Az MNB bízik abban, hogy e módosítások következtében szimmetrikusabbá válik a hitelintézetek tartalékkezelési magatartása, ami hozzájárulhat a bankközi kamatok volatilitásának további csökkenéséhez.
2008. január 1-jén lép hatályba a 12/2007. MNB rendelet, amely módosítja a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. MNB rendeletet. A 12/2007. MNB rendelet, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 10/2005. MNB rendelet elérhető az MNB honlapjának (www.mnb.hu) monetáris politikai eszköztár oldalán.
Az MNB a monetáris politikai eszköztárának kialakítása során kiemelt hangsúlyt fordít arra, hogy pénzpiaci partnerei a lehető leghatékonyabban tudják alkalmazni a monetáris politikai eszköztár által nyújtott lehetőségeket.
A monetáris politikai eszköztár egyik fontos funkciója, hogy segítse a hitelintézetek likviditáskezelését, és ezáltal a bankközi kamatok simítását. Az MNB úgy találja, hogy az elmúlt időszakban a bankközi kamatok kamatfolyosón belüli volatilitásában egyéb tényezők mellett szerepet játszhatott a kötelező tartalék aszimmetrikus szankciós rendszere, nevezetesen, hogy az alultartalékolás szankciója meghaladja a túltartalékolás költségét.
A tartalékrendelet módosítása ezért azt a cél szolgálja, hogy szimmetrikussá és még átláthatóbbá tegye a kötelező tartalék szankciós rendszerét, így a 12/2007. MNB rendelet hatályba lépésétől, 2008. január 1-jétől kezdve az alábbiak szerint változik a kötelező jegybanki tartalék rendszere.
- Az alultartalékolás szankciójaként a kamatmentes számlán történő elkülönítés helyett a jövőben egyszeri terhelést alkalmaz az MNB a rendeletben meghatározott képlet alapján.
- Az alultartalékolás szankcionálásakor alkalmazott büntető kamatláb megegyezik a kötelező tartalékok után fizetett kamatlábbal, vagyis a mindenkori jegybanki alapkamattal. Ennek következtében a módosító rendelet hatálybalépését követően az MNB alultartalékolás esetén ugyanakkora szankciót ró ki a hitelintézetekre, mint amekkora kamatveszteséget a hitelintézetek ugyanakkora összegű túltartalékolás esetén elszenvednének. A jövőben az MNB a kamatközleményében a jegybanki alapkamat és a kötelező tartalékok után fizetett kamat mellett az alultartalékolás esetén alkalmazott büntető kamatot is közzéteszi.
- A módosító rendelet hatályba lépését követően az adatszolgáltatások hibás teljesítéséhez kapcsolódó, a kötelező jegybanki tartalék rendszerében eddig alkalmazott szankció megszűnik, a hibás Felügyeleti mérleg adatokat szolgáltatókkal szemben a jövőben kizárólag a hitelintézeti adatszolgáltatási kötelezettség megsértésekor egyébként irányadó szankciók kerülnek alkalmazásra. Ehhez kapcsolódóan 2008. január 1-jétől a tartalékrendelet vonatkozásában megszűnik a hitelintézetek önellenőrzés-bejelentési kötelezettsége azokban az esetekben, amikor a kötelező jegybanki tartalék végleges összegének megállapítását követően a kötelező jegybanki tartalék alapját érintő adatszolgáltatás módosítására kerül sor.
Az MNB bízik abban, hogy a fenti módosítások hatására szimmetrikusabbá válik a hitelintézetek tartalékkezelési magatartása, ami hozzájárulhat a bankközi kamatok volatilitásának további csökkenéséhez.
MAGYAR NEMZETI BANK