A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelezés szabályozását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál. A jegybank által korábban elindított, a banki önszabályozás kialakítását célzó tárgyalások nem vezettek kellő eredményre. Ezen túlmenően a Gazdasági Versenyhivatal is előnyben részesítette ebben a kérdésben a szabályozást az önszabályozással szemben. Ennek megfelelően, a magyar gazdaság sérülékenységének csökkentése, egyben a lakossági kockázatok mérséklése érdekében a jegybank szabályozást kezdeményezett.. Az MNB által javasolt szabályok hatására erőteljesen javulna a magyar pénzügyi közvetítőrendszer és a magyar gazdaság stabilitása.
A devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére a Magyar Nemzeti Bank évek óta, rendszeresen felhívja a figyelmet. Mivel a pénzügyi válság tovább növelte a devizahitelezés veszélyeit, ezért az MNB sürgeti egy, a kockázatokat érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását. A jegybank kezdeményezése összhangban van mind az Európai Bizottság, mind az Európai Központi Bank törekvéseivel, amelyek a közelmúltban szintén a devizahitelezés veszélyeire és a kockázatok szükséges korlátozására hívták fel a figyelmet.
Az elmúlt években a magyar lakosság egyre inkább a devizahitelek felé fordult. A bankok erős versenye, ami egyre kockázatosabb devizaalapú hiteltermékekhez vezetett (euro, svájci frank, majd japán jen), illetve a hitelezési feltételek fokozatos lazulása – önrész, illetve jövedelemigazolás nélkül is lehetett jelzáloghitelhez jutni – lehetővé tette a háztartások devizában történő gyors és az egészséges mértéket meghaladó eladósodását.
A devizaalapú hitelezés legnagyobb veszélye a kockázatok nem megfelelő felmérésében van. Laza hitelfeltételekkel és viszonylag stabilnak tűnő árfolyammal szembesülve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan törlesztési terhet vállalni, amelynek megfizetését – a körülmények negatív változásakor, árfolyam-ingadozások vagy kamatemelkedés esetén – jövedelmükből nehezen vagy egyáltalán nem képesek kigazdálkodni.
Mindez együtt nemcsak a háztartások fizetőképességét és megélhetését veszélyezteti, de jelentősen megnöveli az ország sérülékenységét, ill. a magas magyar államadósság finanszírozásának költségeit is.
A bankok hitelezésük során saját üzletpolitikájuknak megfelelő célokat követnek, nincsenek és nem is lehetnek tekintettel a tevékenységükből származó, rendszerszinten összeadódó kockázatokra. Ezeket a kockázatokat a magyar pénzügyi rendszert stabilitási szempontból egységes egészként kezelő Magyar Nemzeti Bank illetve a pénzügyi stabilitásért felelős további intézmények feladata kezelni; ez a szemlélet tükröződik a jegybank által kezdeményezett szabályozásban is.
Az MNB által javasolt szabályozás a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részét képezi a törlesztés-jövedelem és a hitel-fedezet arány kockázatokat tükröző mértékének meghatározása, valamint gépjárművásárlás finanszírozásánál a maximális futamidő rögzítése. Fontos továbbá, hogy a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkozzanak, mivel ezeknek, az árfolyam esetleges változása miatt, jelentősen nagyobbak a kockázatai.
A javasolt szabályozási koncepciót és a hozzá készített hatástanulmányt az MNB már megküldte a Pénzügyminisztériumnak. A hatástanulmány szerint a jegybank által javasolt törlesztés-jövedelem és hitel-fedezet arány korlátok alkalmazása rövid távon valamelyest lassíthatja a jövőbeli fellendülést. A növekedés szerkezete ugyanakkor egészségesebb lenne, csökkennének a háztartások kockázatai, így a kisebb folyó fizetési mérleghiány miatt mérséklődne az ország sérülékenysége is. Ez a forint- és eurokamat közötti különbözet gyorsabb csökkenését tenné lehetővé, és a növekedést hosszú távon is javíthatná.
A devizahitelezés szabályozásáról a kormány alkothat rendeletet, ill. terjeszthet az Országgyűlés elé jogszabálytervezetet. Az MNB természetesen kész a javaslatról egyeztetni a pénzügyi stabilitásért felelős további intézményekkel és a piaci szereplőkkel is.
Az MNB javaslatának összefoglalása
Hitel típusa | MNB-javaslat | |||
Minden háztartási hitel esetén max. törlesztés-jövedelem arány | havi nettó 250 ezer Ft jövedelemig*: | havi nettó 500 ezer Ft jövedelemig*: | havi nettó 500 ezer Ft jövedelemtől*: | |
Forint Euro Egyéb deviza | 30 százalék 23 százalék 15 százalék | 40 százalék 31 százalék 20 százalék | 50 százalék 38 százalék 25 százalék | |
Háztartási jelzáloghitel esetén max. hitel-fedezetarány | Forint Euro Egyéb deviza | 70 százalék 54 százalék 35 százalék | ||
Gépjárművásárlás finanszírozása esetén max. hitel-fedezetarány | Forint Euro Egyéb deviza | 80 százalék 62 százalék 40 százalék | ||
Gépjárművásárlást finanszírozó hitel és lízing esetén a futamidő maximalizálása 5 évben | ||||
* a jövedelmi korlát a háztartás egészére vonatkozik (két kereső esetén a jövedelmek összeadódnak)