Simor András konferencianyitó beszédében kifejtette: a magyar gazdaság készpénzigénye igen magas, a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8%-át, az összes fizetési tranzakció több mint 80%-a készpénz igénybevételével történik. Évente jelentős összeget, a GDP 1,5%-át fordítja az ország, a magyar lakosság az egymás közötti fizetési műveletekre, melynek túlnyomó többsége készpénz használatával történik.
A jegybankelnök kiemelte: ha a fizetések lebonyolítása terén el tudnánk érni a fejlett észak-nyugat európai országok hatékonysági szintjét, az évente mintegy 103 milliárd forint (lakosonként tízezer forintnyi) társadalmi költségmegtakarítást eredményezhetne.
Mivel ehhez a készpénzkímélő fizetési módok elterjedésére van szükség, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a konferencián a jegybank belső elemzései alapján két fő fejlődési irányt vázolt fel.
Az egyik, hogy az állam törekedjen a készpénzmentesítésre, mivel az állami ügyintézésben egyelőre csak korlátozottan van lehetőség készpénzmentes fizetési módok használatára, és a szociális juttatások és nyugdíjak jelentős része is készpénzben kerül kifizetésre.
Az MNB másik javaslata szerint jelentősen bővíteni kellene a pénzforgalmi infrastruktúrát és minél több fogyasztó számára lehetővé kell tenni a hozzáférést a készpénzmentes fizetési módokhoz. A jegybank friss, és ezen a területen hiánypótló kutatásai ugyanis azt mutatják, hogy a hitelintézeti fiókok a nagyobb településeken koncentrálódnak, és a bankkártya-elfogadóhelyek is zömmel itt, illetve a turisztikailag kiemelt helyeken jelennek meg. A magyar települések több mint egyharmadában nincs egyetlen olyan kereskedelmi egység sem, ahol fizetni lehetne bankkártyával; közös, össztársadalmi érdekünk változtatni ezen, tette hozzá Simor András.
Hasznos mellékhatása a pénzforgalom modernizálásnak, hogy a rejtett gazdaság mozgásterét szintén csökkenti az elektronikus fizetési módok használata.
A konferenciát záró beszédében Király Júlia, az MNB alelnöke kiemelte, hogy a jegybank célja ezen a területen is párbeszéd kezdeményezése az érintett szereplők bevonásával. A közös társadalmi cél elérése érdekében a jegybank különösen számít az állami szereplők, a hitelintézeti szektor és a Magyar Posta részvételére. A jegybank szabályozói és felvigyázói szerepén túlmenően a pénzforgalom fejlesztésének területén is a társadalmi költségek csökkentésére, a közjó szolgálatára törekszik.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció