Aczél Ákos és Homolya Dániel cikke az önkormányzatok hitelfelvételei és kötvénykibocsátásai nyomán kialakult helyzetet elemzi. Az önkormányzati kötvények törlesztése csak az állomány egyharmadánál kezdődött meg 2011 közepéig, míg az év végére a teljes állomány közel 50%-a, 2013 végére pedig 90%-a ér tőketörlesztési szakaszba. A szerzők megállapítják: az önkormányzati szegmens adósságához kapcsolódó kockázatok az elmúlt időszakban jelentősen nőttek, ugyanakkor a bankrendszer részéről megvan a hajlandóság és képesség is ezen kockázatok kezelésére. A teljes önkormányzati rendszer jövőbeli átfogó átalakítása meghatározó lehet az önkormányzati rendszer pénzügyi pozíciója szempontjából. A feladatátcsoportosítással párhuzamosan az önkormányzati adósság egy részének (elsősorban a megyei önkormányzatoktól) esetlegesen központi költségvetéshez kerülése tiszta képet eredményezhet.
Benczúr Péter, Kátay Gábor, Kiss Áron, Reizer Balázs és Szoboszlai Mihály cikkének fókuszában az adó- és támogatási rendszer 2010-ben törvénybe iktatott és jelenleg tervezett változásainak hosszú távú munkapiaci és költségvetési hatásai állnak. A szerzők megállapítják: a hatályba lépett és tervezett intézkedések hiánytalan megvalósulása esetén a hosszú távú GDP szintjének több mint öt százalékos bővülése mellett a munkakínálat csupán másfél százalékkal növekszik. Míg az szja-változások jelentős növekedést válthatnak ki a magasabb jövedelműek ledolgozott óráiban és adózó jövedelmében, és így gazdaságélénkítő hatásúak, a foglalkoztatottak számára gyakorolt összhatásuk az adójóváírás kivezetése miatt negatív.
Hosszú Zsuzsanna írása a lakosság fogyasztási viselkedését és annak jövedelem szerinti heterogenitását vizsgálja a válság előtt mikro statisztikák alapján. A szerző azt a kérdést járja körül, hogy az eladósodottság mértéke hogyan jelenik meg a lakosság különböző jövedelemcsoportjaiban. A vizsgált időszakban a jövedelemhez viszonyítottan növekvő hitelfelvételt főleg az alsó és középső jövedelmű rétegekben lehetett megfigyelni, így a jelenlegi törlesztőrészlet-fizetési problémák is őket érinthetik a leginkább. A társadalom jövedelem szerinti alsó harmadában elsősorban vélhetően a már hitelfelvételkor túl magas jövedelemarányos törlesztőrészlet, míg a középső harmadban a munkahelyvesztés játszhatott döntő szerepet a hitelek nem teljesítővé válásában.
Kocsis Zalán és Nagy Dénes elemzése a CDS-felárak információtartalmát dolgozza fel. A kockázati mutatókat a szerzők globális, regionális és országspecifikus tényezőkre bontják. Az eredmények megerősítik: a kockázati felárak globális együttmozgása a pénzügyi válság alatt és azóta szorosabbá vált, a globális tényező jelenleg a korábbiaknál egyetemesebben érinti a feltörekvő és fejlett országokat. A globális faktor mellett a CDS-felárak korrelációi jól elkülönülő, földrajzilag értelmezhető regionális országcsoportokat alkotnak. A magyar CDS-felár elsősorban a globális tényezővel mozog együtt, az elmúlt években az eurozóna perifériáján eszkalálódó válság is elsősorban ezen a tényezőn keresztül fertőzött.
Koroknai Péter és Lénárt-Odorán Rita írása a speciális célú vállalatok szerepét tekinti át. A magyar gazdaság sérülékenysége szempontjából fontos külső adósság- és tartozásmutatókat jelentősen torzítja az ún. speciális célú vállalatok (SCV-k) adatainak figyelembe vétele, az SCV-k bruttó külső tartozása ugyanis meghaladja a GDP 100 százalékát. Ezek a vállalatok ugyanakkor nem végeznek reálgazdasági tevékenységet, hanem vállalatcsoportjukon belül pénzügyi közvetítő szerepet töltenek be. Az SCV-k szerepe az utóbbi negyedévekben csökkenni látszik, ami külső sérülékenységünk szempontjából kedvező.
Páles Judit és Homolya Dániel felmérést készített a bankcsoportokon belüli árazási szokások banki gyakorlatáról és a külföldi forrásköltségek elmúlt években tapasztalt alakulásáról. A cikk megállapítja, hogy a 2008. óta tartó válság során egyre inkább előtérbe került a leánybankok országkockázatának érvényesítése a bankközi referenciahozamok feletti felárakban. A külföldről bevont források felára nagymértékben változott a kockázatalapú árazás jelentőségének felerősödésével párhuzamosan. A historikus adatok alapján az is kitűnik, hogy mindez rendszerszinten fokozatosan következett be.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció