A bejelentést követően az MNB tárgyalásokat folytatott a pénzügyi szektor és az üzleti szféra képviselőivel. A tárgyalások során elhangzott észrevételek figyelembevételével az MNB kidolgozta a hitelprogram részleteit, amit a Monetáris Tanács április 30-án jóváhagyott.
A Növekedési Hitelprogram célja
Az MNB Növekedési Hitelprogramja a monetáris politika szerves részét képezi. A program keretében a jegybank a monetáris eszköztár segítségével likviditást nyújt a bankoknak, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarokat enyhítse. Mivel Magyarországon nincs fejlett kötvénypiac ezért más jegybankoktól eltérően az MNB nem eszközvásárlási program indításával, hanem a bankrendszeren keresztül támogatja a kis- és középvállalkozások hitelezését, mely a hosszú távú gazdasági növekedésnek alapvető feltétele.
A pénzügyi és gazdasági válság kitörése óta a Magyarországon működő vállalatok hitelhez jutási lehetőségei számottevően romlottak. Ez a jelenség különösen hátrányosan érintette a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok jellemzően jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A Monetáris Tanács álláspontja szerint a kis- és középvállalkozások hitelezésében tartós piaci zavar áll fenn. A bankok jelenleg nem, vagy csak a kis- és középvállalkozások egy korlátozott körénél érvényesítik a jegybanki kamatdöntéseket. Emellett a hitelképes kis- és középvállalkozások esetén is nagyon magasak a nominális kamatok, ami jelentősen megnehezíti az életképes cégek működését, és versenyhátrányt jelent azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek hozzáférnek más, kedvezőbb finanszírozási forrásokhoz. A válság során tartósan magas hitelkamatok és az elhúzódó recesszió következtében a szektor jövedelmezősége a vállalatok folyamatos alkalmazkodása mellett sem javul. Jelentős a kockázata, hogy a magas finanszírozási költségek és a romló jövedelmezőség között negatív visszacsatolás alakul ki. Ez egyrészt gátja a válságból való kilábalásnak, másrészt pénzügyi stabilitási kockázatokat vet fel. A pénzügyi intézményrendszer akkor stabil, ha képes ellenállni a külső sokkoknak, úgy, hogy eközben a hitelek közvetítése zökkenőmentes.
A kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavar a Monetáris Tanács megítélése szerint jegybanki beavatkozást tesz szükségessé. A kis- és középvállalkozások hitelezésének monetáris politikai eszközökkel való élénkítése nem egyedülálló a jegybanki gyakorlatban. Az angol jegybank által bevezetett „Funding for Lending Scheme” program 2013. április 24-én bejelentett kiterjesztése ugyancsak előtérbe helyezi a kis- és középvállalkozások hitelállományának növekedését. A Növekedési Hitelprogram a hitelpiacok működésének helyreállítását és az egészséges gazdasági növekedés megindulását a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja. Az inflációs cél teljesítése az előrejelzési horizonton biztosított.
Tekintettel a kis- és középvállalkozások hitelezésében fennálló zavarok és az ennek következtében fennálló stabilitási kockázatok mértékére, a Monetáris Tanács értékelése szerint a kis- és középvállalkozások hitelezésének élénkítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése úgy érhető el, hogy a jegybank az alapkamatnál alacsonyabb kamatú finanszírozást nyújt a hitelintézeteknek, amit a hitelintézetek egy általuk vállalt, felülről korlátozott kamatmarzs mellett továbbhiteleznek a kis- és középvállalkozásoknak. A kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetének javítása kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes jegybanki finanszírozás a hitellel már rendelkező vállalatok finanszírozási költségeit csökkenti, illetve lehetővé teszi olyan projektek megvalósítását, melyek elindítását a magas finanszírozási költség eddig akadályozta. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt lassul a banki hitelállomány minőségének romlása, így a program a hitelintézetek mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
Az MNB továbbra is elsősorban az irányadó kamat mértékének változtatásával kívánja teljesíteni a monetáris politikai feladatait. A Növekedési Hitelprogram az alapkamatnál alacsonyabb kamatú finanszírozást nyújt a hitelintézeteknek, ugyanakkor a program átmeneti ideig áll fenn és a programban meghirdetett mennyiség limitált, így a jegybanki irányadó kamat effektivitása nem sérül.
A forinthitelekhez való hozzáférés javítása mellett a Növekedési Hitelprogram csökkenteni kívánja a kis- és középvállalkozások hitelein belül a devizahitelek arányát. A devizahitelekkel rendelkező kis- és középvállalkozások számottevő részének nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A devizahitelek forintra váltása javítja az érintett vállalkozások hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
A gazdaság sérülékenységének csökkentése érdekében a Növekedési Hitelprogramnak ugyancsak célja ország rövid lejáratú külső adósságának csökkentése, amelynek eredményeképp mérséklődhet a devizatartalék-igény és a kéthetes jegybanki kötvény állománya.
A program fontosabb jellemzői
A Növekedési Hitelprogram három pillérből áll. A program főbb jellemzőit az MNB a pénzügyi szektor és az üzleti szféra képviselőivel folytatott tárgyalásokat követően véglegesítette, és a technikai megvalósítás kidolgozása is hamarosan lezárul.
Az első pillér keretében az MNB három hónapon keresztül (június 1-től augusztus 30-ig), 250 milliárd forint keretösszeggel, fedezet biztosítása mellett refinanszírozási hitelt nyújt a monetáris politikai partnerkör tagjai számára. A jegybank a refinanszírozási hitel nyújtásához fedezetként - haircut alkalmazása mellett - a kis- és középvállalkozásoknak a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hiteleket is elfogadja. A refinanszírozási hitel kamata a teljes futamidőre 0%. A partnerkör tagjai számára a jegybanki refinanszírozási hitel egyenlő feltételek mellett érhető el, a részvétel önkéntes. Az első pillérben részt venni kívánó hitelintézetek a kedvezményes kamatozású jegybanki finanszírozást kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatják legfeljebb 2,5 %-os kamatmarzs felszámítása mellett. A kamatmarzsnak tartalmaznia kell minden díj- és jutaléktételt, valamint az esetlegesen igénybe vett hitelgarancia költségét is. A hitelintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitel kezdeti futamideje legfeljebb 10 év, és megegyezik a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek futamidejével, amelyet a hitelintézetek ezen belül szabadon alakíthatnak a vállalkozások igényei szerint. A kis- és középvállalkozások a kedvezményes kamatozású hitelt kizárólag beruházásra, forgóeszköz-vásárlásra, EU-s támogatás önrészére és előfinanszírozására, illetve ilyen célú hitelek kiváltására fordíthatják. Hitelkiváltás esetén a kedvezményes kamatozású hitel igénybevétele nemcsak az eredeti hitelt nyújtó hitelintézetnél, hanem a programban résztvevő hitelintézetek mindegyikénél lehetséges.
A Növekedési Hitelprogram második pillérének keretében az MNB kis- és középvállalkozások fennálló devizahiteleinek forinthitellé alakításához biztosít refinanszírozási hitelt. A finanszírozási hitel jellemzői és igénybevételének feltételei megegyeznek a program első pillére esetében ismertetettekkel. Amennyiben a kiváltó hitel felvétele ugyanannál a hitelintézetnél történik, ahol a vállalkozás devizahitele volt, az MNB devizát bocsát a hitelintézet rendelkezésére piaci áron a devizatartalék terhére annak érdekében, hogy a devizavásárlás ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában. Ennek feltételeként a hitelintézetnek vállalnia kell, hogy a jegybanktól vásárolt devizát rövid lejáratú külföldi forrásai visszafizetésére fordítja. Az MNB által biztosított devizakonverzió következtében az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A Növekedési Hitelprogram harmadik pillérének célja a magyar gazdaság bruttó külső adósságának, illetve az MNB kéthetes kötvényállományának csökkentése. A kéthetes kötvényállomány csökkenése az alábbi két csatornán keresztül következhet be.
Az MNB a devizatartalék terhére – a tartalékmegfelelést messzemenőkig figyelembe véve - devizacsere ügyletekkel segítheti a hitelintézetek rövid külső devizaforrásainak leépülését, melynek eredményeként a kéthetes kötvény állománya szintén csökken. Az MNB szakértői szintű felmérései alapján a devizacsere ügyletek iránt a hitelintézetek részéről számottevő érdeklődés mutatkozhat. Az árazási és egyéb technikai kérdések a pénzpiaci szereplőkkel történő egyeztetések mentén alakulnak ki.
Az államadósság finanszírozásának eltolódása a forint alapú finanszírozás irányába – amiről az Államadósság Kezelő Központ dönthet - szintén támogathatja kéthetes kötvényállomány csökkenését. Az elmúlt időszakban mind a forint hozamokban, mind a devizakötvény-hozamokban érezhető csökkenés következett be, és ezzel párhuzamosan a forint és a deviza állampapírok közötti hozamkülönbözet is mérséklődött. Ennek következtében az állam finanszírozásában a korábbiakhoz képest erősen felértékelődött a forint alapú forrásbevonás lehetősége, amely a Növekedési Hitelprogram harmadik pillér céljaival összhangban szintén csökkentheti a fölös forintlikviditást és a kéthetes kötvény állományát.
A Növekedési Hitelprogram ütemezése
A Monetáris Tanács 2013. április 4-i ülésén döntött a Növekedési Hitelprogram elindításáról. A bejelentést követően a jegybank egyeztetett a hitelintézetek képviselőivel a program részleteiről, s 2013. április 30-i ülésén a Monetáris Tanács az egyeztetések során kapott visszajelzéseket is figyelembe véve határozott a Növekedési Hitelprogram fontosabb paramétereiről. 2013 májusa folyamán publikálásra kerül a részletes terméktájékoztató, a jegybank megköti a keretszerződéseket a hitelintézetekkel, és hitelkereteket allokál a programban résztvevő hitelintézetek számára. A kedvezményes hitelnyújtás a kis- és középvállalkozások számára május 28-tól, míg a jegybanki refinanszírozás igénybevétele június 4-től kezdődően 3 hónapon keresztül lehetséges.
A jegybank folyamatosan ellenőrizni fogja a Növekedési Hitelprogramban megfogalmazott feltételek betartását, különös tekintettel a jegybank szándékától eltérő felhasználás kiszűrésére. A program igénybevételének és a hitelezésre gyakorolt hatásának elemzését követően a Monetáris Tanács az egyes pillérekre meghatározott keretösszegeket megemelheti.
A Növekedési Hitelprogram tervezett ütemezése
2013. április 4. | A Monetáris Tanács döntése a Növekedési Hitelprogram elindításáról, a program meghirdetése |
2013. április | Egyeztetés a pénzügyi szektor és üzleti szféra képviselőivel a Növekedési Hitelprogram részleteiről |
2013. április 30. | A Monetáris Tanács döntése a program fontosabb részleteiről |
2013. május 8. | Keretszerződés-tervezet kiküldése a hitelintézeteknek előzetes véleményezésre |
2013. május 15. | Terméktájékoztató publikálása a honlapon, végleges keretszerződések elküldése a hitelintézeteknek |
2013. május 15-24. | Keretszerződések megkötése, amelyben már összegszerűen szerepel a hitelintézetek hitelkeretigénye |
2013. május 22. | Az MNB szemináriumot tart a hitelintézetek képviselőinek az operatív tudnivalókról |
2013. május 28. | A programban résztvevő hitelintézetek tájékoztatása a számukra allokált összegről |
2013. június 1. | A program indulása (június 4. az első üzletkötési nap) |
2013. augusztus 30. | A program lezárulása |
2013. szeptember | A Monetáris Tanács összefoglaló értékelése a programról |
(A táblázatban lévő dátumok tájékoztató jellegűek, az MNB fenntartja a jogot azok megváltoztatására.)