A külső egyensúlytalanságok válság előtti nagysága jelentős szerepet játszott abban, hogy az egyes országok gazdasági teljesítménye miként alakult a 2008-as válság kitörését követően. A válság előtt az alacsony kamatok által biztosított forrásbőség és viszonyag nagymértékű kockázatvállalási hajlandóság jellemezte a piacokat. Ennek megfelelően sok országban jelentős külső egyensúlytalanság, a folyó fizetési mérleg számottevő mértékű hiánya volt megfigyelhető.
A pénzügyi válság kitörésekor a kockázatvállalási hajlandóság visszaesésével az egyes or-szágok külső finanszírozhatósága jelentősen megnehezült, így a korábban növekedésüket erősen külső forrásokra alapozó gazdaságok súlyos reálgazdasági áldozatokat szenvedtek el. A gazdasági visszaesés mértéke a válság kitörését követően annál súlyosabb volt, mi-nél nagyobb folyó fizetési mérleg hiánnyal rendelkeztek az érintett országok (1. ábra). A külső forrásbevonási lehetőségek beszűkülése a fogyasztási és beruházási kereslet erőteljes alkalmazkodását tette szükségessé. A belföldi felhasználás visszaesése egyidejűleg javí-totta a folyó fizetési mérleg egyenlegének szempontjából döntő fontosságú külkereskedelmi egyenleget, illetve a magánszektor pénzügyi megtakarítását.