Az MNB új vezetése már belépésének pillanatában érzékelte, hogy a jegybank megörökölt belső irányítási rendszere nem alkalmas a régi és új feladatok hatékony ellátására, ezért döntés született egy új irányítási rendszer kidolgozására. Az is világossá vált, hogy a régi bérstruktúrában jelentős aránytalanságok alakultak ki, nem érvényesült „az azonos értékű munkáért, azonos bér” elve, ami igazságtalan bérezési arányokat hozott létre. A bónusz rendszer esetében sem érvényesült a kiszámíthatóság, a biztonság és a teljesítmény-elv.
Az elmúlt négy hónapban elvégzett munka eredményeként lehetővé vált egy olyan szervezeti rendre történő átállás, amely középpontjában egyszerre áll a költségtakarékosság és a hatékonyság-növelés.
A Magyar Nemzeti Bank új Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) a mai napon lép hatályba, ezzel párhuzamosan megkezdődik az átállás az új, hatékonyabb és igazságosabb bérezési rendszerre.
Új Szervezeti és Működési Szabályzat
Az új SZMSZ keretében 25 százalékkal csökken a felsővezetői pozíciók száma, egyszerű, átlátható struktúra kezdi el működését a jegybankban. Az egységes szervezeti rendben minden területen feladatorientált ügyvezető igazgatóságok, főosztályok és – ahol szükséges - osztályok jönnek létre.
A korábbi tagolatlan és nem egységes szervezeti rendben nem volt lehetőség az elvégzett feladatok összehasonlítására, így nem érvényesülhetett a hatékonyságot és igazságosságot középpontba állító bérezés sem. Az új, egységesen tagolt belső irányítási rendszer már lehetővé teszi az igazságos és hatékony bérstruktúrára történő áttérést.
Új Bérezési Rendszer
Az új szervezeti struktúrát egy egyszerű, az egyenlő bánásmód követelményére épülő bérezési rendszer egészíti ki. Az új bérrendszer igazságos, mert az „azonos munkakörben foglalkoztatottak részére azonos bér jár” elvén alapul, és csak a teljesítmény alapján enged meg eltérést. A korábbi bérezési rendszer igazságtalanságát jól tükrözi, hogy a legtöbbet kereső dolgozó éves bérének 67 százalékára terjedt ki a bónusz, míg a legkevesebbet keresőknél ez mindössze 11 százalékot tett ki.
Az új bérstruktúrában a korábbi 18 vezetői és beosztotti sáv kilencre csökken, így 50 százalékkal mérséklődik a szervezeti távolság a felsővezetők és a beosztottak között. A hierarchia megfelezése hatékonyabb vezetést tesz lehetővé, mert a korábbinál átláthatóbbá teszi a szervezet működését.
A teljes állomány mintegy harmadánál jelentősen elmaradtak a bérek a pénzintézeti körben érvényes bérekhez képest, ezért az új bérstruktúra itt jelentős alapbéremelést hajt végre. Az új bérrendszer a vezetői béreknél a bérezési középponttól lefelé 20 százalékos, felfelé pedig 30 százalékos eltérítést tesz lehetővé, ami megerősíti a vezetői teljesítmények ösztönzésének és elismerésének eszközeit.
Az új bérezésben a mai napon kivezetésre kerül a bónusz rendszer, és új bérsávok lépnek a régiek helyére. A rendszer átalakítása a munkavállalók részére nagyobb anyagi biztonságot hoz, mivel megszabadulnak egy szubjektív alapon álló, valójában nem mérhető teljesítményösztönző elemtől.
Az idei bónuszkifizetésekre tervezett összeg 25 százalékkal csökken, mert az új jegybanki vezetés figyelembe vette az Állami Számvevőszék kritikáját és vonatkozó javaslatait.
Az első félévben automatikusan kifizetésre kerül a féléves bónusz 75 százaléka azoknak a munkavállalóknak, akik számára a korábbi bérrendszer 2013-ra teljesítmény célokat tűzött ki. Az első féléves bónusz kifizetésben csak azok vehetnek részt, akik már az év elején is a jegybankban dolgoztak. Az új kollégák számára bónusz nem jár.
A bónusz második félévre tervezett összege szintén 25 százalékkal csökken, miközben 75 százalék béremelésként kerül kifizetésre. A bónusz rendszer kivezetésével párhuzamosan a második félévre tervezett bónusz 75 százaléka olyan bérfizetésként kerül felhasználásra, ami beépül az alapbérbe.
A legkevesebbet kereső kollégáknál, a teljes állományi létszám több, mint harmadánál, a bónusz mértékénél magasabb lesz a béremelés mértéke. Miután a bérezési alsó harmadban igen alacsonyak voltak a bérek, így a bónuszok is alacsonyak voltak, ezért ez a megoldás segít a korábbi igazságtalan bérezés orvoslásában.
A Magyar Nemzeti Bank vezetése természetesen úgy gondolja, hogy a kimagaslóan jó teljesítményeket el kell ismerni, ezért továbbra is lehetőség nyílik a rendszer átalakításától függetlenül a magasabb kategóriákba sorolásra és így a béremelésre, az erre érdemesek esetében.
Az Üzemi Tanács kérésére az új bérrendszer megemeli a jubileumi jutalmak összegét, és figyelembe veszi a szakszervezetek javaslatát, hogy a jegybank bérrendszere minden munkavállaló számára biztosítsa az MNB-hez méltó életszínvonal elérését.
Végül, az új bérrendszer azon az alapelven nyugszik, hogy a bérezési rendszer átalakítása során senkinek sem csökkenhet az alapbére, és azt a célt tűzi maga elé, hogy az MNB munkavállalói közül senki ne keressen kevesebbet a mindenkori minimálbér 250 százalékánál.
2013.július 1.
MAGYAR NEMZETI BANK