A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013. október 16-án észlelte, hogy a www.Napi.hu Online Internetes és Információs Szolgáltató Kft. (Napi.hu) által üzemeltetett www.napi.hu pénzügyi és üzleti portálon 2013. október 16. napján 0 óra 00 perckor „Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” címmel a MOL részvényekkel foglalkozó cikk jelent meg. A cikk szerint az úgynevezett norvég állami olajalap (Olajalap) mérlegelheti MOL részvényeinek eladását.
A vizsgált cikk - áttételesen utalva a Horvát Köztársaságban a MOL Nyrt. INA, d.d. társaságban történt tulajdonszerzése (illetve ezzel összefüggésben a menedzsment jogok megszerzése) kapcsán felmerült korrupció gyanúja okán folyamatban lévő büntetőeljárásra, és hivatkozva a Hernádi Zsolttal, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatójával szemben kiadott nemzetközi körözésre - arra vonatkozó állításokat tartalmazott, hogy az Olajalapot kezelő norvég jegybank mérlegelés tárgyává teheti a MOL részvények likvidálását az Olajalap portfóliójának elemei közül. A Napi Gazdaság Kiadó Kft. (Napi Gazdaság) által nyomtatott formában kiadott üzleti és pénzügyi hírlap 2013. október 16. napi számában a Napi.hu cikkével címében, tartalmában, szerkezeti felépítésében teljes körű azonosságot mutató írás jelent meg. (A www.napi.hu portálon online formában megjelent cikk a Napi Gazdaságtól származó információkra hivatkozott.)
Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytatott le annak tisztázására, hogy a www.napi.hu portálon megjelent cikk kapcsán sérültek-e a tőkepiacról szóló törvény piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezései. Az eljárás keretében az MNB megállapította: a cikket a Napi Gazdaság készítette és – a későbbi nyilvános közléshez vezető szoftveres automatizmust ismerve – közölte a Napi.hu-val. A kérdéses cikk nyilvános közlése ténylegesen a Napi.hu által működtetett online felületen valósult meg.
A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az MNB megállapította: a cikkben foglalt tényállítások önmagukban valósak, az ott szereplő információk hamis mivoltára utaló bizonyíték nem került a jegybank látókörébe. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy ezen - önmagában és egyenként valós, bárki számára nyilvánosan hozzáférhető - információk ismertetése kapcsán a cikk túlnyomó részben a MOL részvény piacára nézve leginkább szélsőséges forgatókönyv, a MOL részvények Olajalapból történő kizárásának lehetőségét vizsgálta. Ez a forgatókönyv - mint azt a cikk is megállapította - komoly eladói nyomás alá helyezhetné a MOL Nyrt. papírjait.
A cikk túlnyomórészt a tárgyalt témával kapcsolatosan nyilvánosan elérhető tényekből táplálkozó, az érintett felek által meg nem erősített feltételezéseken alapult. A cikkben vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság volt. A MOL Nyrt.-re nézve egyik legkedvezőtlenebb - potenciálisan eladási hullámot elősegítő – kimenet ismertetését a cikk azzal is félrevezető összefüggésbe helyezte, hogy e szöveg kapcsán - minden további kommentár nélkül - közölte a MOL Nyrt. felügyelőbizottsági elnöke részvényeladásának hírét.
Az írás tehát számos ponton jelentős bizonytalansági tényezőket tartalmazó gondolatmenetre épült, és nem tartalmazott utalást arra, hogy a cikk szerzője milyen konkrét lépéseket tett az általa felvázolt forgatókönyv alátámasztása vagy cáfolata érdekében. Az MNB így megállapította: az összességében leírt információknak a cikkben szereplő módon és csoportosításban történő ismertetése - különös tekintettel az írásban nem ismertetett, azonban a tárgyhoz tartozó információkra (például a felvázolt forgatókönyv valószínűsége, az érintett felek reakciói) - kölcsönhatásában, együttesen megalapozatlannak, félrevezetőnek minősült.
A Napi.hu a www.napi.hu portálon egy szoftveres automatizmus segítségével anélkül jelenítette meg a pénzügyi, gazdasági (tehát potenciálisan tőkepiaci) témájú cikket, hogy annak tartalmára bármiféle ráhatása lett volna, vagy akár csak ismerte volna a cikk alapjául szolgáló információkat. Ezáltal elmulasztotta az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítását.
A Napi Gazdaság munkatársai szintén nem tanúsították az adott helyzetben elvárható gondosságot a megalapozatlan, félrevezető információ terjesztésének elkerülése érdekében. A Napi Gazdaság cikkének közlésével nem várta meg az Olajalapot kezelő norvég jegybank válaszát, holott a cikkben foglalt feltételezések döntő többsége a norvég jegybank esetleges jövőbeni lépéseit, illetve azok hatásait taglalta.
A Napi Gazdaság gondatlan magatartására utaló bizonyítékként volt értékelhető az a körülmény is, hogy a Napi Gazdaság az Olajalap MOL részvényeket érintő esetleges felülvizsgálata kapcsán - elismerten - elmulasztotta megkeresni a MOL Nyrt.-t. A Napi Gazdaság ezáltal nem biztosított lehetőséget a társaság számára az általa kibocsátott értékpapírt érintő, különös súllyal bíró információval kapcsolatos előzetes véleménynyilvánításra. E mulasztás különösen annak fényében tekinthető jelentősnek, hogy a MOL Nyrt. a szóban forgó cikk MOL-részvényekre vonatkozó okfejtésének megalapozottságával kapcsolatban potenciálisan lényeges információval rendelkezett (az Olajalap etikai bizottságának a felülvizsgálatra vonatkozó értesítése, vagy annak hiánya).
A megalapozatlan, félrevezető információ közléséhez, nyilvános közléséhez mind a Napi Gazdaság, mind a Napi.hu gondatlan magatartása vezetett. Ezért az MNB mindkét társaságot 3-3 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A bírságtétel meghatározásánál enyhítő körülmény volt, hogy a piacfelügyeleti eljárás során mindkét társaság együttműködő, a tényállás tisztázását, a jogszabálysértést eredményező folyamatok feltárását segítő magatartást tanúsított.