A pénzügyi intézmények tisztességtelen szerződéses kikötései kapcsán a 2014. évi XXXVIII. törvény megteremtette az elszámolás elvi lehetőségét, míg a 2014. évi XL. törvény meghatározta a fogyasztókkal való elszámolás elveit és keretrendszerét. Ez utóbbi jogszabály felhatalmazta az MNB elnökét arra, hogy a jegybank speciális szaktudását felhasználva az elszámolás részletszabályait rendeletben szabályozza. E felhatalmazás alapján megindult intenzív szakmai munka során a jegybank szakértői – a piaci szereplőkkel konzultálva – kialakították az elszámolási törvényben rögzített tőke-előtörlesztési elvet megfelelően figyelembe vevő komplex módszertanokat, amelyek alapján már valóban elkezdődhet a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közötti elszámolás.
A mai napon elfogadott rendelet szerint a pénzügyi intézmények három módszertant alkalmazhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, azzal a kikötéssel, hogy egy intézmény a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében csak egy kiválasztott módszertant alkalmazhat. Fontos kiemelni, hogy bár három különböző módszertan közül választhatnak a pénzügyi intézmények, azok teljesen azonos eredményre vezetnek, így nem fordulhat elő, hogy a fogyasztókat bármilyen hátrány érje amiatt, hogy a velük elszámoló pénzügyi intézmény egy bizonyos módszertant választott. A módszertanok közötti választási lehetőség megteremtésével az MNB lehetővé kívánja tenni a pénzügyi intézmények számára, hogy a belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhessék el az elszámolásokat. Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja. Csak ezek az összetett módszertanok tudják megfelelően figyelembe venni a tisztességtelen szerződéses feltételek semmisségét, és így biztosítani, hogy a fogyasztói túlfizetések maradéktalanul elszámolásra kerüljenek. Az alapmódszertant szabályozó MNB rendelet kialakítása során a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, valamint a Bankszövetséggel és a tagjai által delegált banki szakértőkkel is.
Az alapmódszertant szabályozó rendelet az MNB elszámolással kapcsolatos rendeletalkotási tevékenységének csupán első állomását jelenti. Ennek oka, hogy az kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, amelyek esetében a fogyasztó egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben.
Az elszámolással kapcsolatos MNB rendeletalkotási folyamat következő állomásaként november második felében adja ki az MNB következő rendeletét, amely a kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertant szabályozza. Ez a jogszabály már csak egyféle módszertant fog tartalmazni: a jegybank alapmódszertanokat rögzítő rendeletének első módszertanát egészíti ki. Az ugyancsak november második felében megjelenő harmadik MNB rendelet a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló pénzügyi intézmények elszámolási módszertanát, valamint az elszámolási fordulónapokat és a pénzügyi teljesítés határidejét fogja szabályozni. Végül, de nem utolsó sorban szintén MNB rendelet szabályozza majd a fogyasztók tájékoztatását rögzítő előírásokat. Ezen kérdésekről szóló rendelet elfogadásáról az MNB tájékoztatni fogja a közvéleményt, ezzel egyidejűleg részletes ismertetést ad a fogyasztók teendőiről és a határidőkről. Mivel a pénzügyi intézmények is csak ezt követően tudnak bővebb tájékoztatást adni a fogyasztók számára, az elszámolással összefüggésben a negyedik MNB rendelet megjelenéséig a fogyasztóknak nincs teendőjük. Utóbbi három rendelet kialakítása során az MNB szintén folyamatosan egyeztet a piaci szereplők képviselőivel.
MAGYAR NEMZETI BANK