A pénzügyi és kereskedelmi piacokon, de akár a közszolgáltatásoknál is felértékelődik a fogyasztóvédelem, s ebben kitüntetett szerepe van a békéltető testületek tevékenységének is – mondta el Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, a BKIK mellett működő Budapesti Békéltető Testület és a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testületének „Fogyasztóvédelem és békéltetés” címmel ma tartott budapesti konferenciáján.
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozott fogyasztóvédelmi tevékenységét jelzi, hogy az idén lezárt 265 vizsgálata során bő 2 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, amellyel szinte megegyezett a 2014-ben eddig kirótt piacfelügyeleti bírságok összege is” – mondta el Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
A jegybanki bírságolás azonban nem cél, csak eszköz a proaktív, ügyfélbarát fogyasztóvédelem megvalósítására. Ezt az egyedi jogsérelmek orvoslása mellett a fogyasztóvédelmi probléma átfogó, rendszerszintű kezelésével, a pénzügyi piaci szereplők közt – partneri együttműködés révén is – meghonosítandó „fair szolgáltatói” szemlélettel, a jegybank termékszintű felügyelésével és a kockázatok időbeni feltárásával, illetve a fogyasztók hatékony tájékoztatásával, a pénzügyi tudatosság erősítésével kívánja elérni az MNB.
Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke előadásában a bírósági szervezetrendszer és a békéltető testületek erősödő együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.
„Immár 15 éve dolgozunk azért, hogy a fogyasztók megismerjék Testületünket és bizalommal forduljanak hozzánk. A fogyasztók pozitív visszajelzései pedig arra motiválnak minket, hogy tovább járjuk ezt az utat. A fogyasztók bizalmát megszerezni és megtartani – ez a mi célunk.” – emelte ki Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
Az elmúlt három évben közel 15 ezer fogyasztó, vállalkozás vette igénybe szolgáltatásainkat. Ingyenes fogyasztóvédelmi tanács, vagy egy vita eldöntése – a Testület mindkettőben segítséget nyújt. Célunk, hogy munkánkkal tehermentesítsük a bíróságokat is, segítsük a jogérvényesítést egyszerűen.
A fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a Testületre még nagyobb szerep hárul a jövőben, ugyanis az Európai Unióból már bárki fordulhat hozzánk segítségért, hogy rendezze határon átnyúló ügyét, ha online vásárolt. Ideértve azt is, ha magyar fogyasztónak van vitája egy uniós kereskedővel – hangsúlyozta Baranovszky György.
„A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) – bírósági szerepkört is ellátva – eddigi feladatain túl a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos jogviták elsődleges fóruma lesz a formálódó elszámolási törvény erre vonatkozó tervezett rendelkezése alapján” – nyomatékosította Kovács Erika, a PBT elnöke.
A PBT – amely 2011. július 1-i indulásától idén év közepéig közel 11 ezer fogyasztói kérelmet kezelt – a Parlament előtt lévő elszámolási törvénytervezet szerint a fogyasztók kérelme alapján a pénzügyi szolgáltató számítási hibája esetén a helyes elszámolást megállapíthatná és kötelezhetné a pénzügyi szolgáltatót annak végrehajtására. Szintén dönthetne a pénzügyi szolgáltató által elkésettnek minősített panasz alapján a panaszkezelési eljárás lefolytatásáról, s kötelezhetné az intézményt arra is, hogy készítsen elszámolást az ügyfélnek, ha ezt a jogszabályi előírás ellenére nem tette meg. A PBT ezen ügyekben egyezség hiányában hozott önálló döntései a törvény alapján a szolgáltatókat akkor is kötelezik, ha előzetesen nem vetették alá magukat az eljárásnak – húzta alá Kovács Erika.
A PBT emellett kezdeményezi a pénzügyi fogyasztó fogalmának kiterjesztését a magánszemélyek mellett egyes vállalkozásokra, és jogi személyekre is.
Budapesti Békéltető Testület Pénzügyi Békéltető Testület