Az MNB a jövőben éves rendszerességgel megjelenő Növekedési jelentése a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó elemzést. Az aktuális jelentés fókuszát a hazánk EU-s csatlakozása óta eltelt időszak képezi, kiemelve a válság óta lezajlott hazai és nemzetközi gazdasági változásokat. Emellett felhasználva a 2008-as válság óta a szakirodalomban megjelent módszertani újításokat, becsléseket készítünk a fenntartható növekedés ütemére vonatkozóan, amiből kiindulva következtethetünk az előttünk álló évtizedek lehetséges növekedési pályájára is.
Az aktuális Növekedési jelentés megállapítja, hogy Magyarország a globális válság kitörését követően növekedési modelljének alapvető módosítására kényszerült. A válság előtt felhalmozott adósságok tartósan korlátozták a belföldi kereslet élénkülését, azonban a hosszabb távú növekedési képességet meghatározó strukturális tényezők 2011-et követően fokozatos javulást mutattak. A kormányzati intézkedések főként a nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony munkapiaci aktivitás növelését célozták, miközben az új Munka Törvénykönyv növelhette a munkapiac rugalmasságát. A munkapiaci aktivitás érdemben emelkedett, ugyanakkor a válság óta erősödő migráció új kihívásként jelentkezik. A reál munkaköltségek alkalmazkodása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a foglalkoztatás előbb tért vissza a válság előtti szintre, mint a kibocsátás.
A beruházási ráta több éves süllyedése a 2013-as fordulatot követően az idén már az erősebb növekedési potenciállal rendelkező visegrádi országokhoz hasonló szinten alakul. A tőke- és munka-tényező felhasználásának hatékonysága továbbra is alacsony, amiben meghatározó szerepe lehet a gazdaságot változatlanul jellemző erős dualitásnak.
Dinamikusabb felzárkózási pálya eléréséhez a beruházási ráta további jelentős emelkedése szükséges. Modelleredményeink szerint a 3,5-4 százalékos növekedési potenciál elérése a beruházási ráta 25 százalékos értéke mellett képzelhető el. A jelenleg megfigyelt beruházási rátát hosszabb távon is kivetítve a magyar gazdaság fenntartható növekedési üteme 2,5 százalék körül alakulhat, ami a felzárkózási kilátásokat illetően évi kb. 1 százalékos felzárkózási ütemet jelenthet. A beruházási ráta emelkedését a jövedelmezőségi kilátások további, tartós javulása támogathatja.
Az elemzés szerint a magyar gazdaság csak a belföldi szereplők viselkedésének tartós megváltozása mellett törhet ki a növekedés és egyensúlytalanság korábban évtizedeken keresztül megfigyelt kettősségéből. A 2013-ban újrainduló felzárkózás nem járt az egyensúlyi mutatók korábban látott romlásával. Előretekintve a beruházási ráta növekedéséhez szükséges finanszírozást leginkább a vállalati termelékenység erősítése, a költségvetés finanszírozási igényének további mérséklése és a stabilabb külső finanszírozást jelentő EU-s források, valamint külföldi működő-tőke bevonása segítheti.
A globális környezet változása továbbra is alapvetően meghatározhatja a hazai növekedési kilátásokat. A válságot követően a világgazdaság növekedése tartósan mérsékeltebben alakulhat, miközben a válság kitörése után is növekvő adósságszintek mellett a kilábalást övező kockázatok erősek maradnak.
Magyar Nemzeti Bank
A teljes kiadvány letölthető innen: