Budapest, 2015. november 10. – Átlagosan bő 710 ezer forintot térítettek vissza a pénzügyi intézmények a jelzáloghiteles fogyasztóknak a deviza alapú kölcsönszerződések idén tavasszal lezajlott elszámolása nyomán, törlesztőrészletük pedig közel negyedével csökkent a jegybankhoz beérkezett összesített adatok szerint. Az elszámolás április végén zárult első szakaszában az érintett kölcsönszerződések közel fele gépjárműhitel volt. A hitelintézetek összességében a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél vonták el tisztességtelenül a legmagasabb összegeket.
A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) beérkeztek a pénzügyi intézményektől az elszámolás idén tavasszal lezárult első szakaszának részletes adatai. Az összesített adatok szerint a pénzügyi intézmények a deviza alapú hitelek elszámolását követően átlagosan 393 ezer forint tisztességtelenül felszámított összeget térítettek vissza ügyfeleiknek. A legjelentősebb visszatérítés a jelzáloghiteleseket érintette, itt ugyanis átlagosan szerződésenként 718 ezer forintot kaptak vissza a fogyasztók, a nem jelzáloghiteleknél 201 ezer forint volt az átlagosan tisztességtelenül felszámított összeg.
A deviza alapú elszámolás nyomán a ma is élő kölcsönszerződéseknél átlagosan 20 ezer forinttal csökkent a törlesztőrészlet. A nagyobb arányú kedvező változás elsősorban a – korábbi kamatemelésekkel érintett – svájci frank és euróalapú lakáscélú, szabad felhasználású és gépjárműhiteleket érintette. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos havi törlesztőrészlete 25 százalékkal (103 800-ról 77 700 forintra) csökkent, az átlagos tőketartozás 1,5 millió forinttal (8 millióról 6,5 millió forintra), míg a kamatszint több mint 1,5 százalékkal (5,85-ről 4,28 százalékra) mérséklődött.
Az elszámolás nyomán 1,9 millió deviza alapú hitelszerződéshez kapcsolódóan összesen 734 milliárd forintot írtak jóvá vagy fizettek vissza a háztartásoknak. További mintegy 230 ezer, a hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól engedményezett követelés elszámolását az adósok kérelmére a követeléskezelők végzik el.
A tisztességtelenül elvont összegekből mintegy 184,5 milliárd forintot fizettek ki, mintegy 549,5 milliárd forintot pedig a fennmaradó tartozásokból írták jóvá a pénzügyi intézmények. Az összesített adatok szerint a hitelintézetek átlagosan szerződésenként 430 ezer forintot, a pénzügyi vállalkozások pedig 306 ezer forintot számítottak fel tisztességtelenül. Az elszámolással érintett kölcsönszerződések 53 százalékát (540 ezer darabot) a korábban megszűnt – jellemzően gépjármű és személyi hitel – szerződések alkották. A tisztességtelenül felszámított összeg viszont a szabad felhasználású hiteleknél volt a legmagasabb (összességében 276 milliárd forint).
Az elszámolás 975 545 korábban már megszűnt deviza alapú szerződést érintett. További közel 66 ezer szerződés esetében pedig az elszámolás során visszajáró összegeknek köszönhetően egyenlítődött ki a teljes tartozás. A kifizetéssel érintett – tehát már megszűnt szerződéssel rendelkező – ügyfelek szerződésenként átlagosan 177 ezer forintot kaptak vissza, a kifizetett összeg több mint fele – 98 milliárd forint – a gépjárműhitelekhez kapcsolódott.
Az árfolyamgátas ügyfelek 92 százalékának tűnt el a gyűjtőszámlahitele, a fennmaradó gyűjtőszámlákon halmozott tartozás pedig közel 90 százalékkal (29 milliárd forinttal) csökkent.
A jegybanki adatok szerint a rögzített árfolyamon történő forintosítás – a rögzített árfolyam alkalmazásakor tapasztalt árfolyamszintet figyelembe véve - további 341 milliárd forint tartozás megfizetésétől mentette meg a fogyasztókat.
Az elszámolás és jelzáloghitelek forintosításának eredményeképpen a háztartások nettó megtakarítása növekedett, a hitelintézetekkel szembeni tőketartozás csökkent, a gépjármű- és személyi hitelek közelgő forintosítása pedig ezeknél a tartozásoknál is végleg megszünteti az árfolyamkockázatot.
Magyar Nemzeti Bank