Budapest, 2015. november 24. – A Magyar Nemzeti Bank 2015. november 20-án adásvételi szerződést kötött a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) eddig 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CEESEG AG-val és Österreichische Kontrollbank AG-val. A tranzakcióval az MNB minősített többségi tulajdonosává válik a hazai értéktőzsdének, amely ezzel a lépéssel ismét nemzeti tulajdonba kerül. Tekintettel arra, hogy az adásvételhez szükséges a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is, a jegybank tervei szerint a tranzakció zárása 2015. december közepén valósulhat meg.
A BÉT vételárának meghatározását független, nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapozta meg. A tőzsde vételára a jövőbeli eredményességen túl tükrözi a BÉT-nek a KELER-csoportban meglévő közel 47 százalékos részesedésének értékét is. A vételár részvényenként 3.550 forint, azaz a teljes csomagért 13,2 milliárd forintot fizet a jegybank. A vételár alacsonyabb néhány, a sajtóban is megjelent előzetes szakértői becslésnél. Az ügylet során az MNB részesedése a BÉT-ben 75,8 százalékra nő. Az új piacfejlesztési stratégia kialakításában, és megvalósításában az MNB együtt szeretne működni a jelenlegi meghatározó társtulajdonosokkal, ugyanakkor a nagyszámú kisrészvényesnek vételi ajánlatot kíván tenni.
A Budapesti Értéktőzsde alapvető gazdasági szerepe, hogy a hazai vállalatok számára tőkebevonási lehetőséget biztosítson. Ezt a szerepét a hazai tőkepiac az elmúlt években – a régiós tőzsdeszövetség, a CEESEG tagjaként – egyre kevésbé töltötte be. A tőzsde keresleti oldalán ma a külföldi intézmények túlsúlya a jellemző. A kibocsátások száma és a forgalom olyannyira lecsökkent, hogy a tőkepiac jelenleg nem tölti be szerepét, így – a nemzetközi trendeknek megfelelően – az állam beavatkozása vált szükségessé.
Az MNB az elmúlt két év során számos olyan nagy horderejű programot hajtott végre sikeresen, amelyek a vállalati hitelpiac átmeneti működési zavarait orvosolták. A vállalatok finanszírozási lehetőségeinek javítását azonban nemcsak a hitelpiac, hanem a tőkepiac oldaláról is támogatni kell. A banki hitel- és a tőkepiacokat egymást kiegészítő, támogató jelleggel kell megerősíteni, annak érdekében, hogy a gazdaságban lévő megtakarítások minél hatékonyabban és minél nagyobb mértékben a beruházások felé áramoljanak.
A BÉT meghatározó tulajdonosaként a magyar jegybank számos olyan stratégiai újítás bevezetésére készül, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését szolgálják, és amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára. E stratégia, illetve a Budapesti Értéktőzsde működésének átalakítása eredményeként egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban, amely egyre hatékonyabb módon szolgálja a gazdasági növekedést. A BÉT továbbra is változatlanul a XETRA kereskedési platformon keresztül bonyolítja le ügyleteit.
A magyar tőzsde 1864-ben kezdte meg működését Pesten, tevékenységét 1944 decemberéig folytathatta. Az újranyitás 1946. augusztus 1-jén, a forint bevezetésének napján történt meg, majd a magyar ipar államosítását követően, 1948. május 25-én a tőzsde feloszlatásra került. Az értéktőzsde 1990. június 21-én nyitotta meg újra kapuit, majd 2004-ben osztrák többségi tulajdonba került a társaság. Az MNB tulajdonszerzésével a tőzsde ismét nemzeti tulajdonba kerül.
Magyar Nemzeti Bank