A lap tegnapi számában a politikai szándékkal – összesen két volt jegybankelnök részvételével – megtartott „konferenciáról” szóló tudósításában egyoldalúan közölte az ott elhangzott, több tekintetben ténybeli valótlanságot tartalmazó információkat, figyelmen kívül hagyva és nem közölve az MNB ezzel kapcsolatos véleményét és cáfolatát. A résztvevő két volt elnök korábban is tett a jegybanktörvénnyel ellentétes nyilatkozatokat, a „házigazda” Bodnár Zoltán pedig következetesen, saját véleményét tényként beállítva támadja az MNB-t.
A Magyar Nemzet mai címlapján az elszámolással és az MNB erre vonatkozó tájékoztatásával kapcsolatos cikket jelentetett meg, amely szintén hamis, valótlan állításokat tartalmaz, ez pedig alkalmas a közvélemény megtévesztésére. Míg a lap állítása szerint az elszámolás miatt az MNB-hez benyújtott panaszok és a Pénzügyi Békéltető Testület előtt zajló eljárások száma azért alacsony, mert az érintettek csak májusban kapták meg kimutatásukat, addig a valóság az, hogy 237 ezer devizahiteles már márciusban megkapta a tájékoztatást, ehhez képest a jegybank előtt zajló ügyek száma valóban alacsony.
A jogorvoslati fórumok és a panaszügyintézés tekintetében az MNB éppen az aki valamennyi kommunikációs csatornán folyamatosan tájékoztat, és még így is elmondható, hogy a jelenlegi adatok szerint az elsődleges jogorvoslati fórumnak tekinthető pénzügyi intézményekhez beérkezett panaszok száma 1% alatti.
Az egyes korábban megjelent cikkek tudatosan vagy tudatlanságon alapulva mossák össze az árfolyamváltozás hatásait az elszámolással, holott a pénzügyi intézmények az elszámolással a tisztességtelen emelések és az árfolyamrés terheit fizetik vissza, nem az árfolyamkockázatot orvosolják.
Szintén minden alapot nélkülöz az elszámolást negatív színben feltüntető hangvétel, miközben a valóság az, hogy az elszámolás eredményeképpen 1,1 millió fogyasztó kap vissza megszűnt szerződése után készpénzt, közel 50.000 szerződésből eredő tartozás szűnt meg végleg, 245 ezer követeléskezelőnél lévő szerződés késedelmi költségei mérséklődtek és a még fennálló 657 ezer szerződés közel 80%-ánál csökkentek vagy változatlanok maradtak a törlesztőrészletek.
Valótlan továbbá a lap azon állítása is, miszerint a Pénzügyi Békéltető Testületnél folyó eljárásokban szűkült a jogorvoslati jogkör. A valóság ezzel szemben az, hogy az elszámolási törvény – amennyiben az ügy körülményeire tekintettel indokolt – továbbra is lehetővé teszi a felek meghallgatását, másrészt egyszerű megítélésű ügyek kapcsán, ahol a tényállás iratok alapján is egyértelműen tisztázható, kifejezetten a fogyasztói érdekeket szolgálja az írásbeli eljárás, hiszen ez megakadályozza, hogy adott esetben indokolatlan ügyfélmeghallgatásokkal az eljárások elhúzódjanak.
Figyelemmel arra, hogy az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos jegybanki felügyeleti tevékenység a biztosíték arra, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történjen, rendkívül káros az olyan félrevezető információközlés, amely a jegybanki tevékenységet olyan közlések mentén kritizálja, amelyek valótlan tényeket és hamis következtetéseket tartalmaznak.
Az MNB az elszámolásokról az eddigiekben is megadott minden szükséges információt, a tényekről adott tájékoztatást, ezekben az ügyekben tehát nem az MNB tájékoztat félre, hanem a Magyar Nemzet.
A lap korábban is közölt tévesen vagy csúsztatásokkal ferdített információkat a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban, valamint többször minden alapot nélkülöző nyilatkozatokat tett közzé – nem kérdezve meg a témában érintetteket –, ami mind a szakmai alapelvekkel, mind az újságírói etikával ellentétes, ellenzéki laptól is szokatlan, a banki ügyfelek tájékoztatása szempontjából pedig kifejezetten káros.