Budapest, 2015. szeptember 28. – Niall Ferguson esszéje is olvasható a most megjelent Hitelintézeti Szemlében, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának szeptemberi számában. Az idei év harmadik száma széles területeket átfogó tanulmányok közlésével továbbra is Magyarország és a szűken értelmezett régió aktuális gazdasági és társadalmi kérdéseivel foglalkozik.
A júniusi szám egyik kiemelkedő írása Niall Ferguson esszéje, melyben egy rövid áttekintést ad a hanyatlás és az intézményi gyengeségek európai és hazai aspektusairól. Munkájában rámutat, hogy milyen formában gyengült meg a nyugati világ intézményi struktúrája.
A tanulmányok rovatban hat dolgozat jelent meg:
Csortos Orsolya és Szalai Zoltán tanulmánya azt a kérdést feszegeti, hogy milyen okai és gazdaságpolitikai tanulságai vannak annak, hogy a 2008-as globális pénzügyi válság a korábbi recessziókhoz képest mélyebbnek és tartósabbnak, a kilábalás pedig elhúzódóbbnak bizonyul. A szerzők szerint a megfelelő prudenciális szabályozás nélkül a modern pénzügyi rendszer mellett a piac önszabályozó képessége korlátozott és nem hatékony a pénzügyi instabilitások felépülésének megelőzésében. Ennek jegyében a szabályozásnak figyelembe kell vennie a pénzügyi instabilitások makrogazdasági természetét, illetve a monetáris politikai stratégia kialakítása során a reálgazdasági szempontok mellett a pénzügyi folyamatoknak és a pénzügyi stabilitási kockázatoknak nagyobb szerepet kell kapnia. Az egyes gazdaságpolitikáknak úgy kellene támogatnia a reálgazdaság fellendülését, hogy az közben ne vezessen túlzott pénzügyi egyensúlytalanság felépüléséhez.
Felcser Dániel, Soós Gábor Dániel és Váradi Balázs munkájának fókuszában a kamatcsökkentési ciklus hatása áll. A dolgozat a Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában elkezdett kamatcsökkentési ciklusát és annak makrogazdasági és pénzügyi piaci hatásait vizsgálja. A szerzők következtetései szerint az MNB előrejelző modelljével végzett becslések alapján, a kamatcsökkentési ciklus mérsékelte a jegybanki inflációs cél alullövésének mértékét, és érdemben hozzájárult a gazdasági kibocsátás szintjének emelkedéséhez is.
Kolozsi Pál Péter, Banai Ádám és Vonnák Balázs munkája a magyarországi lakossági deviza-jelzáloghitelek kivezetésével foglalkozik. A szerzők emlékeztetnek, hogy a 2008-as gazdasági válság Magyarországot a keresleti, kínálati és intézményi tényezők sajátos együttállásából adódóan jelentős lakossági devizahitel-állománnyal érte el. Felhívják továbbá a figyelmet, hogy a háztartási szektor kitettségének csökkentésére végső megoldást a lakossági deviza és devizaalapú jelzáloghitelek 2014-es kivezetése hozott. Érvelésük szerint a forintosításra olyan időpontban került sor, amikor a jogi és gazdasági előfeltételek megléte miatt a szükségszerűen felmerülő kockázatok alacsony szintre csökkentek, illetve azokat a konverzió várható jóléti és társadalmi hatásai ellensúlyozták. A jegybank programja révén az átváltás a forintárfolyamra gyakorolt érdemi hatás nélkül ment végbe.
Máté Domicián tanulmánya a szellemi tulajdonjogok szerepével kapcsolatos elméleti, empirikus és gazdaságpolitikai viták további finomításához kíván hozzájárulni egy olyan tudás-intenzív szolgáltatási szektor empirikus vizsgálatán keresztül, amely korábban kevesebb figyelmet kapott a témában. A szerző a pénzügyi szektorok teljesítményét elsősorban a munkatermelékenység, illetve a szellemi tulajdonjogok szemszögéből vizsgálja 1990 és 2010 között. Az eredmények alapján arra a következtetésre jut, hogy a védjegyek hosszabb távon negatívan befolyásolták a pénzügyi szektorok termelékenységét a vizsgált modell-specifikációban. A szerző szerint szükséges a jelenlegi szellemi tulajdonjogi rendszerek reformja a pénzügyi szektorokra vonatkozóan.
Lovas Anita, Pereczes János és Rába Viktória Ösztönzők és korlátozások a kockázati tőkés szerződésekben című tanulmányában a kockázati tőkepiacon kötött szerződések nemzetközi szakirodalmát mutatják be empirikus szempontból. Összevetik továbbá az eredményeket a hazai gyakorlattal, melyet kiküldött kérdőívek segítségével tesznek meg.
Bodnár László, Delikát László, Illés Bence és Szepesi Ádám tanulmánya a takarékszövetkezeti integráció a hazai pénzforgalomban betöltött szerepét mutatja be egy különös - a pénzforgalmi vizsgálatok aspektusából. Feltárja a takarékszövetkezeti szektor pénzforgalmi hiányosságait és részletezi, hogy azoknak milyen hatása lehet az ügyfelek mindennapjaira. A szerzők javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a szektor új, integrált informatikai rendszere úgy kerüljön kialakításra, hogy a takarékszövetkezetekre jellemző pénzforgalmi hiányosságok a jövőben megszűnjenek.
A Könyvismertetés rovatban, az angol és magyar nyelven íródott és nemzetközi kontextusban is nagy sikernek örvendő könyvek hazai népszerűsítését célul tűzve, nyolc recenziót közlünk.
A konferenciabeszámoló rovatunkban pedig Rózsás Tamás az idén, az angliai Windsorban rendezett Central Banking központi bankok kormányzásáról szóló konferenciáról számol be.