Budapest, 2015. május 12.– Az egyik napilap hamis állításaival szemben fel sem merült olyan törvényjavaslat, amely megszüntetné az MNB felügyelési döntéseivel szembeni perindítási lehetőséget. Az MNB honlapján jövő évtől megjelenő, az ügyfelek által lekérdezhető egyedi értékpapírszámla adatok viszont a jövőben hatékony eszközt jelentenek a befektetési csalásokkal szemben.
Minden alapot nélkülöznek Torba Tamás közgazdásznak a Magyar Nemzet napilapban
tegnap megjelent állításai, amelyek szerint a pénzügyi rendszer fejlesztésére
hivatott – a kormányzat által 2015 áprilisában az Országgyűlésnek benyújtott –
törvénycsomag bármilyen módon korlátozná a jegybank felügyeleti döntésével
szembeni (például károkozás miatt kezdeményezett) perindítás lehetőségét.
Az – egyébként számos pontjában az ügyfelek védelmét jelentősen erősítő–
jogszabály-módosító javaslat ugyanis nem érinti a jegybankról szóló törvény azon
passzusát, amely szerint „az ügyfél az MNB határozatának
és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát
kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.” Nem szigorodnak
az MNB-vel szembeni kártérítési vagy – személyiségi jogsérelem esetén – a
sérelemdíj iránti igény benyújtására vonatkozó szabályok sem.
Torba egy másik (korábban számtalanszor megcáfolt) állításával ellentétben a
Quaestor csoport befektetési szolgáltatójánál feltárt visszaélések nincsenek
összefüggésben a csoport másik tagja által végzett legális kötvénykibocsátással.
A jogszabályoknak megfelelően az MNB egyébként sem felügyeli Magyarországon a
kötvénykibocsátó cégeket – így a Quaestor Financial Hrurira Kft.-t sem –,
kizárólag a kötvénykibocsátási tájékoztatók formai és tartalmi követelményeinek
megfelelőségét ellenőrzi.
A Quaestor Hrurira Kft – a mindenkori felügyelet által 2007 óta engedélyezett
tájékoztatóján alapuló – legális kötvény-kibocsátási programjának azonban –
ahogyan azt az MNB már többször bemutatta - semmi köze sem volt ahhoz, hogy
ezzel párhuzamosan egy másik társaságnál, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és
Befektetési Zrt.-nél visszaélés történt a befektetési szolgáltató részéről.
Utóbbi kapcsán a befektető – a szolgáltató megtévesztése miatt - csak azt hitte,
hogy kötvényt vásárolt, valójában nem kapott értékpapírt a pénzéért. Nincs tehát
összefüggés a legális kötvényprogram és a visszaélés között, az elkövetett
visszaélés szempontjából nincs annak jelentősége, milyen értékpapír az, amit
ténylegesen nem adtak el a befektetni szándékozónak.
2016. január 1-jétől az MNB honlapján a befektetési szolgáltatók ügyfelei
havonta egyszer ingyenesen lekérdezhetik majd ügyfélszámlájuk egyenlegét. Ez –
Torba véleményével ellentétben – a jövőben kizárja a befektetési vállalkozások
piacán a mostani brókerügyekkel azonos elkövetési módozatú visszaélések
lehetőségét. Az MNB ugyanis e szolgáltatás révén össze tudja majd vetni a
befektetési vállalkozásoktól és a központi értéktártól (Keler Zrt.) érkezett, az
adott társaság által kezelt értékpapírok típusairól és azok darabszámáról szóló
információkat az ügyfelek számára kiküldött – a jegybank számára ügyfelenként
anonim adatként látható – egyenlegértesítők összesített adataival.
A korábbi brókercsalásokat pontosan azért lehetett elkövetni, mert a befektetési
vállalkozások érintett vezetői más-más adatokat jelentettek a Keler Zrt-nek és
az MNB-nek, illetve az ügyfeleknek. Az ingyenes lekérdezés egyúttal az ügyfelek
számára is külső, független kontrollpontot jelent a befektetési szolgáltatótól
egyébként megkapott egyenlegértesítők folyamatos ellenőrzésére.
Torba – aki már többször súlyosan szakmaiatlan, valótlan cikkekkel támadta az
MNB-t – újabb állításai alkalmasak a befektetők és a közvélemény
félrevezetésére. Az MNB a Magyar Nemzetben megjelenő vádakra előzetesen nem
reagálhatott, ezért döntött közlemény kiadása mellett. Különös összefüggés, hogy
e félrevezető, az MNB-t támadó „tájékoztatás” éppen egy olyan közgazdásztól
hangzik el, aki a Széchenyi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatói tanácsadója
volt. Ismeretes, hogy éppen a Széchenyi Kereskedelmi Bank az, amely kapcsán – az
MNB feljelentése nyomán -büntetőeljárás folyik, s amelynek tevékenységi
engedélyét az ügyfelek érdekeinek súlyos veszélyeztetése miatt vissza is vonta a
jegybank.
Magyar Nemzeti Bank