A magas nyomású gazdaság egyszerre támogatja a munkapiaci aktivitás erősödését, valamint ösztönzi a termelékenységnövekedéshez szükséges új technológiák átvételét és a beruházások megvalósítását. Ennek elérésében egyaránt fontos szerep hárul a költségvetési és a jövedelempolitikára. A hazánkban beinduló bérnövekedés keresleti oldalon támaszt ad a gazdaságnak, miközben kínálati oldalon a küszöbön álló negyedik ipari forradalom kihívásainak megfelelő új technológiák gyorsabb átvételét és a termelés tőkeintenzitásának növekedését segítheti. A megfelelő technológiai infrastruktúra kialakítása, a kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása, a kreatív ipar előmozdítása, valamint az oktatási és képzési rendszer az új, digitalizált világ kihívásaihoz igazítása nagyban gyorsíthatja a hazai termelés átállását. Az új típusú beruházások finanszírozása, különösen a fiatal vállalkozások esetében, továbbra is fontos növekedési tartalék. A hazai KKV-k termelékenységbeli lemaradását a méretgazdaságosságból adódó előnyök aktívabb kiaknázása érdemben szűkíthetné. A növekedési pályánk tartósságát alapvetően befolyásolja a hitelezés fenntarthatósága. A válságot megelőzően hazánkban megfigyelt túlzott hitelkiáramlás (lakossági és vállalati projekthitelek) következtében gazdaságunk átlagosan mintegy fél százalékkal gyorsabban növekedett, azonban a válságot követően átlagosan több mint 1 százalékos növekedést veszített el évente.
Budapest, 2016. december 9. — A Magyar Nemzeti Bank Növekedési jelentése a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.
Egy olyan kis nyitott gazdaság számára, mint Magyarország a hosszabb távú növekedési kilátásokat érdemben befolyásolja a világgazdaság válságot követő helyreállása. A folyamat sokkal lassabban és elnyújtottabban meg végbe, mint amire korábban a közgazdász szakma számított. A friss, átfogó elemzések rámutattak arra, hogy a lassú kilábalás, sokkal inkább lehet általános, mintsem ritka kivétel. Ez nagyban felértékeli az anticiklikus politikát. A nulla közeli kamatkörnyezetben a monetáris politika önmagában nem képes tartósan növekedési pályára állítani a gazdaságot, ezért a kialakulóban lévő új gazdaságpolitikáknak erősebben kell támaszkodniuk a rendelkezésre álló fiskális mozgástér kihasználására. Tekintve, hogy a keresleti feltételek is hatással vannak a hosszú távú növekedési trendre, így a magas nyomású gazdaság segít visszatéríteni a gazdaságot egy gyorsabb trendnövekedéssel jellemezhető pályára. A tartósan és kiszámíthatóan módon keresleti nyomás alatt tartott gazdaságban a vállalatok a piacaik növekedésére számítva növelik a keresletüket termelési tényezők, gépek és berendezések, illetve munkaerő iránt. A magas nyomású gazdaság kockázatai mérsékeltek jelenleg, mivel az inflációs várakozások alacsonyak és horgonyzottak, másrészt a reálgazdaságot és az inflációt összekötő Phillips-görbe ellaposodott az elmúlt időszakban.
Az elmúlt évtizedben a hazai vállalati beruházások erős koncentráltságot mutattak. A folyamatban a jegybanki programoknak köszönhetően 2013-2014-ben mutatkozott fordulat. A kisebb vállalatok mérsékeltebb beruházási teljesítményében fontos szerepet játszott a szektor öregedése. Az új belépők és a fiatal vállalatok beruházási rátához való hozzájárulása lecsökkent, ami alapján az új, innovatív vállalkozások támogatása szükséges. A KKV-k életciklusát vizsgálva hosszú időszakon át megfigyelhető jelenség, hogy az egyes méretkategóriák (mikro, kis és közepes) közötti átlépések valószínűsége relatíve alacsony. A hazai KKV-k termelékenységbeli lemaradását a vállalatméret növekedése és a méretgazdaságosságból adódó előnyök aktívabb kiaknázása érdemben csökkentené. A folyamatban a jegybanki programoknak köszönhetően 2013 óta mutatkozik lassú fordulat. A negyedik ipari forradalom új technológiának adaptálása jelentős beruházási igényt von maga után, miközben a beruházások minőségi összetételének hatásait is érdemben felértékeli. A megváltozó termelési folyamatokba és értékláncokba való bekapcsolódása alapvetően függ Magyarország felkészültségétől. A megfelelő technológiai infrastruktúra, a kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása, a kreatív ipar előmozdítása, valamint az oktatási és képzési rendszer az új, digitalizált világ kihívásaihoz igazítása nagyban gyorsíthatja a hazai termelés átállását.
A Növekedési jelentés kiemelt témában foglalkozik a hitelezési ciklusok hazai reálgazdasági következményeivel. Becslési eredményeink erősen aszimmetrikus hatásokat mutatnak. A túlzott lakossági és projekthitel-kiáramlás következtében a hazai gazdaság átlagosan 0,4-0,8 százalékkal gyorsabban növekedett 2002 és 2008 között, azonban a válságot követően ugyanennyi idő alatt átlagosan 1,1 – 1,4 százaléknyi növekedést veszített el évente, azaz egy egészségesebb hitelciklus mellett ennyivel magasabb lehetett volna a hazai gazdaság növekedése az elmúlt 6 évben.
A Növekedési jelentés éves rendszerességgel megjelenő számainak célja, hogy bemutassák hazánk hosszabb távú – esetenként egy teljes üzleti ciklust is felölelő – növekedési pályáját és annak meghatározó tényezőit, közvetlenül, sztenderd és alternatív mutatókat is felhasználva. Elemzéseinket az elérhető hazai adatok részletes vizsgálata mellett nemzetközi és historikus összevetésekkel is mélyítjük.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció
Elérhetőség:
Tel: 428-2751
Fax: 429-8000
E-mail: sajto@mnb.hu