Budapest, 2016. június 27. – A Magyar Nemzeti Bank felülvizsgálta az anticiklikus tőkepufferráta 2016. január 1-jétől alkalmazandó mértékét. Mivel a tapasztalt ciklikus rendszerkockázatok alacsony szintje nem indokolja az anticiklikus tőkepufferráta mértékének emelését a Pénzügyi Stabilitási Tanács a hitelezés támogatása érdekében a 0 százalékos szint fenntartásáról döntött.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése, végeredményben pedig a pénzügyi rendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. A hazai és EU szabályozás alapján a hazai kitettségekre alkalmazandó tőkepuffer mértékét makroprudenciális hatóságként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állapítja meg. A jegybank negyedévente vizsgálja felül az alkalmazandó tőkepufferráta mértékét az irányadó tőkepufferráta, a bankrendszer ciklikus állapotának alakulását jellemző indikátorok, valamint szükség esetén további, a pénzügyi stabilitás tekintetében releváns tényezők figyelembevételével.
A ciklikus rendszerkockázatok szintjében és dinamikájában jelenleg nincs érdemi változás. A stabilan negatív irányadó hitel/GDP rés mértéke, valamint a kiegészítő túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorok aktuális szintje és dinamikája a ciklikus rendszerkockázat alacsony szintjét jelzik. Mindezek alapján az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta 0 százalékos szinten való fenntartásáról döntött. A rátában a következő 1 éves időhorizonton nem várható változás, ami támogathatja a hitelintézetek hazai hitelezési aktivitását.
A hazai pénzügyi rendszer ciklikus kockázatainak alakulására hatással lehetnek azon országok pénzügyi folyamatai is, amelyekben a magyar pénzügyi intézményeknek lényeges kitettségeik vannak. A lényeges harmadik országok hitelezési folyamatait az MNB-nek nyomon kell követnie és szükség esetén a hazai hitelintézetek kitettségeire anticiklikus tőkepuffert kell megállapítania. Az elmúlt negyedévben – az Európai Rendszerkockázati Testület iránymutatásának megfelelve – az MNB kidolgozta azt a módszertant, amellyel azonosítani tudja a Magyarország szempontjából lényeges harmadik országok körét.
Magyar Nemzeti Bank