Budapest, 2016. december 6. – Az ünnepi időszakban is érdemes körültekintően dönteni pénzügyeinkről. Az ilyenkor népszerű „gyorskölcsönökhöz” kínált kényelmi szolgáltatások például jelentős többletköltséggel járhatnak. Az át nem gondolt hitelfelvételtől 14 napon belül díjmentesen és indoklás nélküli el lehet állni. Jó tudni, hogy a műszaki termékekhez vásárolható kiterjesztett garancia jellemzően egy speciális biztosítási szerződést takar.
A karácsonyi időszakban sokan igényelnek kis összegű fogyasztási hitelt (pl. áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya) az ünnepi költségek fedezésére. Alapvető fontosságú, hogy a fogyasztók a szerződés aláírása előtt körültekintően tájékozódjanak a hitelek jellemzőiről és feltételeiről.
Érdemes megfontolni, hogy tényleg szükség van-e a hitelfelvételre (vagy a beszerzések pl. családi kölcsönből is megoldhatók), s ha igen, melyik hitelfajta a legkedvezőbb. A fogyasztási hitelek törlesztése évekig is elnyúlhat, a nem teljesítés pedig akár vagyontárgyak elvesztéséhez is vezethet. Át nem gondolt, erőn felüli hitelből történő vásárlás után is jogszabályi lehetőség van arra, hogy – ha a hitel folyósítása még nem történt meg – az ügyfél a szerződéskötés utáni 14 napon belül indoklás nélkül elálljon a hitelszerződéstől. Az elállás a hitelhez kapcsolódó pl. biztosítási, vagy egyéb szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja. Amennyiben a hitelösszeget folyósították, a hitelszerződés 14 napon belül díjmentesen felmondható, ilyen esetben ugyanakkor a hitel összege legkésőbb 30 napon belül, az adott időszakra megállapított időarányos hitelkamattal együtt fizetendő vissza. A hitelszerződéstől való elállás (felmondás) a megvásárolt termékre megkötött szerződést nem érinti, ez utóbbival összefüggésben az egyéb, nem pénzügyi jellegű jogszabályok alapján fennálló elállási (felmondási) jog gyakorolható.
A fogyasztási hitelek egy évre vetített, tőkén felül fizetendő kamatát, egyéb költségeit a teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmazza. Egyes – gyakran magas – nem szerződésszerű teljesítéshez kötődő költségek (pl. késedelmi kamat, futamidő-hosszabbítás /prolongáció/ díja) értelemszerűen nem részei a THM-nek. Célszerű átgondolni, hogy biztosan fizethetők-e majd határidőben a törlesztőrészletek. Késedelem esetén ugyanis a szerződéses kamatnál jellemzően lényegesen magasabb késedelmi kamatot is ki kell majd fizetni, ami további nehézséget okozhat.
A „gyorskölcsönökhöz” gyakran választható olyan kényelmi szolgáltatás, amely például a szerződéskötés és a törlesztés teljes körű otthoni ügyintézését teszi lehetővé, ám ennek díját szintén nem számítják bele a THM-be, miközben az a visszafizetendő összeget akár meg is duplázhatja. A szerződés megkötése előtt ezért nagyon fontos a THM-en kívüli költségek mértékéről, összegéről is alaposan tájékozódni.
A kamatok, törlesztőrészletek, egyéb díjak – különösen heti törlesztés esetén – önmagukban nem feltétlenül nagy összegek, azonban összeadódva már jelentős többletköltséget jelenthetnek a háztartásoknak. Az ünnepek miatti hitelfelvétel alapos megfontolást igényel; ne egy át nem gondolt adósság kerüljön az ünnepen a fa alá.
A kereskedők nagyobb értékű, új műszaki és elektronikai készülékek vásárlásánál gyakran kínálnak a termék mellé (a kötelező szavatosság és jótállás körét és idejét kibővítő) úgynevezett kiterjesztett garanciabiztosítást vagy termékbiztosítást. Érdemes tudni, hogy mindkét szolgáltatás mögött jellemzően egy speciális biztosítási konstrukció áll, melyet a kereskedő kizárólag a biztosító társaság – jegybanki nyilvántartásban szereplő – ügynökeként nyújthat a vásárlóknak.
Egyre jellemzőbb ugyanakkor az is, hogy az ilyen típusú biztosítást – csoportos biztosítási konstrukció keretében – maga a kereskedő köti meg a biztosítóval, és ehhez csatlakozik biztosítottként a terméket megvásárló fogyasztó. A biztosítási díjat ilyen esetben közvetlenül a kereskedő részére kell megfizetni.
A kiterjesztett garanciabiztosításnál a biztosító (szerződéstől függően általában 1-4 évig) a gyári hibából eredő károkat téríti meg, míg a termékbiztosítás az előre nem látható külső fizikai események (pl. tűzeset, vihar) miatti meghibásodásra (pl. törés, sérülés) nyújt fedezetet. A biztosítási szerződéseken (vagy a felek megegyezésén) alapuló „garancia”, valamint a jogszabály által előírt kötelező jótállás és szavatosság feltételei akár jelentősen eltérhetnek egymástól. A biztosítási szerződések jellemzően tartalmaznak olyan eseteket (mentesülés, kizárt kockázat), amelyeknél a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket és önrész vállalását is rögzíthetnek. A biztosítók emellett az ügyfelektől szigorú kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettséget is elvárhatnak.
A biztosítási szerződés megkötését megelőzően ragaszkodni kell ahhoz, hogy a biztosítással összefüggésben minden felmerülő kérdésre kimerítő választ kapjon a vásárló. Különösen arra, hogy mely eseményekre terjed ki, és melyekre nem terjed ki a biztosítás, illetve milyen szabályok vonatkoznak az önrészre. Fontos információ továbbá, hogy csoportos biztosításhoz való csatlakozással, vagy közvetlenül a biztosítóval történő szerződéskötéssel jön-e létre a biztosítási védelem. A szóbeli tájékoztatás mellett ragaszkodni kell írásos tájékoztató anyag átadásához is.
Az MNB a „Tudatos ünnepek” kommunikációs kampánnyal a fogyasztók felelős és körültekintő hitelfelvételét támogatja az év végén is. Ennek keretében a jegybank „Karácsonyi pénzügyeink” címmel önálló oldalt hozott létre fogyasztóvédelmi honlapján, továbbá Pénzügyi Navigátor Füzetet jelentetett meg a várható kiadások felelős megtervezéséről, és a fogyasztási hitelek kockázatairól. Az MNB Facebook oldalán is tájékoztatja az olvasókat a témával kapcsolatos főbb tudnivalókról, Háztartási költségvetés-kalkulátorával, valamint Hitel- és lízingválasztó applikációjával pedig segít a kiadások megtervezésében, valamint a piacon elérhető fogyasztási hitelek összehasonlításában.
Magyar Nemzeti Bank