Budapest, 2017. június 15. – Hiánypótló kötetet adott ki a jegybank Tündérkert ezüstje – Erdélyi tallérgyűjtemény a Magyar Nemzeti Bankban címmel. A 240 oldalas gazdagon illusztrált könyv az Értéktár program keretében 2015-ben megvásárolt erdélyi tallérgyűjtemény teljes katalógusa, amely tartalmazza mind a 220 darab érme és érem - tallér, féltallér, negyedtallér és emlékérem - részletes leírását és méretazonos fényképét.
Az MNB Értéktár program keretében az elmúlt években számos egyedi műtárgy (festmény, dagerrotípia, bútor) és műtárgycsoport került megvásárlásra, amelyek közül értékében és jelentőségében egyaránt kiemelkedik a 2015-ben Törő István műgyűjtő-galériatulajdonostól megvásárolt 16–17. századi erdélyi tallérgyűjtemény, amely voltaképpen három generáció – nagyapa, apa és fia – évtizedeken át folytatott gyűjtőmunkájának az eredménye. Az eredetileg 216 darab ezüstpénzt tartalmazó kollekció – a korábbi tulajdonos későbbi nagyvonalú ajándéka révén – immáron 220 pénzérmét számlál.
A gyűjteményt az MNB a vásárlást követően a Magyar Nemzeti Múzeumba helyezte ötéves letétbe, így segítve elő annak tudományos feldolgozását. Ez részben már meg is történt, hiszen 2016 nyarán Tündérkert ezüstje címen kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében, méltó módon mutatva be első alkalommal a nagyközönségnek a kincset. A kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült. A kedvező fogadtatás láttán vált nyilvánvalóvá, hogy ennek a gyűjteménynek a bemutatását nem szabad csupán a fővárosra korlátozni. Így indult országjáró útjára 2017 tavaszán Fejedelmi kincsek címen az a vándorkiállítás, amelyben a talléranyag kiegészült a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből származó erdélyi aranypénzekkel és korabeli verőszerszámokkal, tovább színesítve a tárlatot a Magyar Nemzeti Múzeum erdélyi fejedelmi fegyvereivel. Az első helyszínen, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Dísztermében április 6-án nyílt meg a kiállítás, amely június 30-ig tart nyitva. Ezt a tervek szerint még öt helyszín fogja követni, Nyíregyháza, Szombathely, Szeged, Pécs és Eger.
A kiállításokkal párhuzamosan tovább folyt a minden részletre kiterjedő tudományos feldolgozás a Magyar Nemzeti Múzeumban, s ennek eredménye a mostani kötet. A 240 oldalas színes könyv tehát az Értéktár program keretében 2015-ben megvásárolt erdélyi tallérgyűjtemény teljes katalógusa, amely tartalmazza mind a 220 darab érme és érem (tallér, féltallér, negyedtallér és emlékérem) részletes leírását és méretazonos fényképét.
A könyv azonban sokkal több, mint egy egyszerű gyűjteményi katalógus, szakavatott kutatók – régészek, történészek, művészettörténészek és numizmatikusok – írtak hozzá olyan tanulmányokat, amelyek felölelik az Erdélyi Fejedelemség pénzverése másfél évszázados történetének szinte minden aspektusát. Olvashatunk benne a fejedelemség bányászatáról, a korabeli pénzforgalomról és pénzértékviszonyokról, végigkövethetjük a fejedelmek uralkodói címeinek változásait a kezdetektől a fejedelemség végnapjaiig. Részletes tanulmányokból ismerhetjük meg a pénzek éremképi elemeinek a hátterét: a változatos portréábrázolásokat, a heraldikai elemeket, vagyis a címereket, és azt is, miként adta vissza a vésnök a fejedelmi jelképek és fegyverek (páncél, buzogány és szablya) ábrázolását magukon a pénzeken. Végül, de nem utolsósorban megismerkedhetünk azzal a Magyar Nemzeti Bank által őrzött verőszerszám-gyűjteménnyel, amely eredeti 17. századi erdélyi verőtöveket is őriz.
Értéktár program
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.