Budapest, 2017. november 29. — A hazai bankrendszer átfogó sokkellenálló-képessége erősnek mondható mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva, a kedvező jövedelmezőségi folyamatok pedig hozzájárulnak ennek fenntartásához. A hazai működési környezetet széleskörű élénkülés jellemezte, és mind a hitelezésben mind pedig az ingatlanpiacon folytatódó bővülés volt megfigyelhető. A jelentésben több aspektusból is vizsgáljuk a háztartások pénzügyi sérülékenységét, és bemutatjuk a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek kockázatmérséklő jellemzőit. A fix és a változó kamatozású lakáshitelek árazásában fellelhető felárkülönbözet nemzetközi összevetésben is jelentős. A változó kamatozásból fakadó potenciális kockázat a hosszú távon fixált kamatozás ösztönzésével mérsékelhető. A hazai bankszektor jövedelmezősége hosszú távon vizsgálva kielégítőnek mondható, míg annak jövőbeli szintje a hitelezési aktivitás növelésével és a működési hatékonyság javulásával biztosítható. Az MNB szabályozó hatóságként is elkötelezett az innovációs lehetőségek iránt, amelyek szervesen hozzájárulhatnak a hazai bankszektor hatékonyságának, valamint versenyképességének növeléséhez.
A májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentés óta a nemzetközi makrokörnyezetet folytatódó gazdasági növekedés jellemezte mind a fejlett, mind pedig a feltörekvő országokban. A korábban azonosított külső kockázatok enyhültek, de nem szűntek meg teljesen, és számos európai gazdaság bankrendszere küzd a válságból örökölt problémáival, ami a gyenge hitelezési aktivitásukon is tetten érthető. A globálisan alacsony kamatkörnyezet a reáleszközök, így az ingatlanok áremelkedését eredményezi, továbbá a sérülékeny országokban az eladósodás növekedése ezzel együtt is magas kockázatot hordoz. Hazai viszonylatban elmondható azonban, hogy a külső kockázatokkal szemben erős maradt a hazai bankrendszer sokkellenálló képessége.
A bankrendszer hazai működési környezetét széleskörű élénkülés jellemezte 2017-ben. A hitelezési folyamatokban mind a vállalati, mind pedig a háztartási szegmensben folytatódó növekedés volt megfigyelhető, és a kkv hitelezésen túl a teljes vállalati szektoré is elérte a fenntartható bővülést támogató 5-10 százalékos növekedési sávot. A Növekedési Hitelprogram 2017 eleji kivezetését követően is bővült tehát a vállalati hitelezés, és a kkv-k finanszírozása piaci alapon is folytatódott. Előretekintve továbbra is élénk hitelkereslet és fokozatosan enyhülő hitelkínálati standardok várhatók, így a következő évekre is hasonlóan dinamikus növekedésre számítunk a vállalati hitelezésben.
A háztartási hitelezésben ugyancsak folytatódott az új hitelfelvételek élénkülése 2017-ben, amit a hitelfeltételek kismértékű enyhítése is kísért, elsősorban a lakáscélú hitelek esetében. A hazai lakáspiac folyamatait továbbra is az élénk kereslet határozza meg, amelyet az új lakások kínálatbővülése enyhíthet a közeljövőben. Az ingatlanárak alakulását egyensúlyi szemléletben vizsgálva elmondható, hogy országos szinten az átlagos lakásárak továbbra is a fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, de a fővárosi lakásárak esetében sem beszélhetünk az egyensúlyitól markánsan elszakadó folyamatokról.
A jelentésben részletesebben vizsgáljuk a hazai háztartások pénzügyi sérülékenységének kiterjedtségét és egyúttal értékeljük a háztartások pénzügyi tudatosságát is. Ehhez kapcsolódóan megvizsgáljuk a hitelfelvevő ügyfelek választási döntéseit is a fix és változó kamatozású termékek között, és külön elemezzük a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) sérülékenységet mérséklő jellemzőit. A fix és a változó kamatozású hitelek felárai között továbbra is fennáll a korábban megfigyelt, nemzetközi összevetésben jelentősnek mondható különbség. Ezt az eltérést előretekintve az MFL hivatott kezelni az új hitelezésen keresztül, míg a fennálló állományban fellépő kockázatok mérséklése céljából felmerülhet a fixált hitelekkel történő hitelkiváltások ösztönzése.
A hitelintézeti szektort 2017 első felében is kiugró jövedelmezőség jellemezte, ezt azonban továbbra is egyszeri, nem fenntartható tételek eredményezik elsősorban. A jövedelmezőség értékelésekor fontos figyelembe venni a jelenleg uralkodó speciális hozamkörnyezetet: a kockázatmentes hozamhoz, valamint az inflációhoz képest mérve a jelenlegi jövedelmezőség kielégítőnek mondható, annak mértéke a válság kitörését közvetlenül megelőző hónapok szintjéhez hasonló nagyságrendű. A jövedelmezőségi folyamatok hosszú távú értékelése alapján a válságot követően az intézmények nettó kamatbevételeik csökkenését főként a működési költségekkel igyekeztek ellensúlyozni a szektor egészét tekintve. A legnagyobb bankok körében azonban megállapítható, hogy egyrészt kisebb mértékű alkalmazkodás volt tetten érhető ezekben a költségekben, másrészt az eszközök arányában még növekedett is a jövedelmek szintje a válság előtti időszakhoz képest.
Közép és hosszú távon a bankrendszeri jövedelmezőség szintje főként a hitelezési aktivitás növelésével, a szolgáltatási spektrum bővítésével és a működési költségszintek racionalizálásával biztosítható, utóbbit pedig a digitalizációs lehetőségek növekvő kiaknázása teszi elérhetővé. Az MNB szabályozó hatóságként is elkötelezett az innovációs lehetőségek támogatása iránt, és egy a magyar sajátosságok figyelembevételével testreszabott szabályozói keretrendszer hozzájárulhat a FinTech innovációk hatékony kiaknázásához, valamint a hazai pénzügyi rendszer versenyképességének és költséghatékonyságának növeléséhez.
2017-ben is folytatódott a nemteljesítő hitelek kitisztítása a banki mérlegekből, amely egyelőre nem okozott jelentős veszteségeket a hazai bankszektornak. A mérlegtisztításnak köszönhetően lényegesen javult a szektor előretekintő sokkellenálló-képessége. Az intézmények kiinduló tőkehelyzete erős, a hitelezési veszteségek még a stresszpálya mentén sem emelkednek drasztikusan, így a bankok jelentős része jövedelmező tud maradni a stresszteszt kockázati forgatókönyve mentén is. A mérlegek kitisztítása hosszú távon javítja a bankok hitelezési aktivitását, azonban az adósságrendezések szociális vetülete fokozott figyelemmel kísérendő.