Budapest, 2017. december 14. – Az MNB második alkalommal teszi közzé a pénzügyi rendszerkockázatok megelőzésére és kezelésére alkalmazott intézkedéseit bemutató Makroprudenciális jelentését. Az évente megjelenő, nemzetközi összehasonlításban is újszerűnek tekinthető kiadvány bemutatja az MNB által bevezetett kockázatcsökkentő intézkedéseket és azok hatásmechanizmusát, illetve a piaci szereplők alkalmazkodását. Az MNB által alkalmazott makroprudenciális eszközök a vizsgált időszakban hozzájárultak a fennálló rendszerkockázatok mérséklődéséhez, a hitelezés egészséges szerkezetű bővüléséhez, és erősítették a pénzügyi rendszer sokkellenálló képességét.
Az adósságfék szabályok segítik a bővülő hitelezés egészséges szerkezetének fenntartását és korlátozzák a lakosság túlzott mértékű eladósodását. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan dinamikusan bővülő háztartási hitelezés miatt a 2015 óta alkalmazott adósságfék szabályok fokozatosan egyre effektívebbé válnak. Egyelőre azonban nem jelentős a jövedelmi és ingatlanfedezeti oldalról is túlzottan kifeszített adósok száma, és arányuk érdemi növekedése sem látható. Az élénkülő hitelezés azonban folyamatos monitoringot indokol, és fontos a hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek elterjedésének ösztönzése is.
A bankok likviditási helyzete és stabil finanszírozási helyzete az elmúlt egy évben megfelelően alakult, több intézmény érdemben túlteljesíti az előírásokat. A deviza eszközök megfelelő finanszírozását biztosító követelmények sem jelentenek jelenleg a bankok számára a hitelezés bővítését korlátozó feltételt.
A 2017. április 1-jén hatályba lépett Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató szabályozásnak történő megfelelés lezárult. A megfelelést biztosító jelzáloglevél kibocsátások, illetve a jelzálog-hitelintézettel nem rendelkező bankcsoportok esetében a refinanszírozási hitelszerződések megkötése 2017 márciusáig lezajlott. Az eddigi mintegy 360 milliárd forintnyi, a szabályozáshoz köthető nettó kibocsátás mellett a 2018-ban életbelépő szigorítások további mintegy 150 milliárd forint kibocsátást tesznek szükségessé, valamint a bevonandó források elvárt futamideje is növekszik. Az MNB emellett a Budapesti Értéktőzsdével közösen, és a piaci szereplőkkel együttműködve a jelzáloglevél piaci mélyülést segítve a régióban is újdonságnak számító jelzáloglevél-indexeket fejlesztett ki. Az indexek a kezdeti tesztidőszakot követően hosszabb távon támogathatják a befektetők árazási döntéseit, valamint a lakossági jelzáloghitelek árazását, illetve hozzájárulhatnak a jelzáloglevél-portfóliók teljesítményének utólagos értékeléséhez is.
A problémás kereskedelmi ingatlankitettségekből eredő pénzügyi stabilitási kockázat kezelésére az MNB 2017-től rendszerkockázati tőkepuffer előírást ír elő az érintett intézmények számára. Az intézkedés 2014-es bejelentése óta a bankok érdemben, a bejelentéskori 820 milliárd forintról mintegy 200 milliárd forintra, azaz több mint 70 százalékkal csökkentették problémás kitettségeik állományát. Két bank esetében a portfóliótisztítás mértéke nem volt elegendő a rendszerkockázatok teljes leépüléséhez, így 2017. július 1-jétől az MNB rendszerkockázati tőkepuffer megképzésére és tartására kötelezte őket.
Magyarországon a rendszerszinten jelentős intézmények köre stabil, pufferrátáik a 2016-ban meghatározott ütemezés szerint kerülnek felépítésre. Az MNB 2017-től az érintett hitelintézetek sokkellenálló képességének erősítése érdekében 2020-ig egyenletesen emelkedő, intézményenként 0,5-2 százalék közötti tőkepufferráták előírását kezdte meg. 2018-ban a többlet-tőkekövetelmények szintje a tavaly meghirdetett egyedi pufferráta-pályáknak megfelelően emelkedik. Az elmúlt meghatározott tőkepufferráták nem igényeltek érdemi banki alkalmazkodást a bankok erős tőkeellátottsága miatt, így nem gátolták a hitelezés bővülését sem.