Budapest, 2018. október 8. – Magyarország külső finanszírozási képessége 2018 második negyedévében a GDP 4 százalékát, a folyó fizetési mérleg többlete 2,5 százalékot tett ki. A jelentős mértékű külső finanszírozási képesség eredményeként folytatódott a gazdaság nettó külső adósságának mérséklődése, ami historikusan alacsony szintre, a GDP 10 százaléka alá csökkent. A folyó fizetési mérleg többlete továbbra is meghaladja a régiós országok szintjét.
A magyar gazdaság nettó megtakarítói pozíciója 2018 második negyedévében a GDP 4 százalékát, míg a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 2,5 százalékát tette ki. A finanszírozási képesség korábbinál kisebb többlete részben a dinamikusan bővülő beruházásokhoz és a lakossági fogyasztás importigényéhez, részben az EU-források enyhén csökkenő felhasználásához köthető. A külső finanszírozási képesség mérséklődése szektorális bontásban az állam és a vállalatok növekvő finanszírozási igénye, valamint a háztartások 6 százalékra emelkedő GDP-arányos megtakarítása mellett alakult ki. Összességében a folyó fizetési mérleg többlete, valamint a külső finanszírozási képesség továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban jellemző szintet.
A külső tartozásmutatókat áttekintve a nettó külső adósság a GDP 10 százaléka alá csökkent, ami a mutató eddigi legalacsonyabb szintje. A GDP-arányos bruttó külső adósság 60,3 százalékot tett ki. A közvetlentőke-befektetések a korábbi években szokásos csökkenéssel szemben nem változtak érdemben: a külföldi tulajdonú vállalatok megtermelt jövedelmük egyre nagyobb részét újrabefektetik Magyarországon, ami ellensúlyozta a szezonálisan szokásos osztalékfizetések FDI csökkentő hatását. A külső sérülékenység szempontjából kiemelt fontosságú rövid külső adósság enyhén, 18,7 milliárd euróra emelkedett. Ugyanakkor a devizatartalék az adósságnál gyorsabban növekedett: a június végi 24,1 milliárd eurós szint a korábbinál nagyobb mértékben haladja meg a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.