Budapest, 2018. október 14. – A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni fellépés miatt szükséges az adategyeztetés, amelyet mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi szolgáltatók meglévő ügyfelei egyszerűbben intézhetnek. Többek között az új törvény alapján postai úton is pótolhatják a hiányzó dokumentumokat. A pénzügyi szolgáltatóknak 2019. június 26-ig kell végezniük a törvény által előírt teljes körű ügyfél-átvilágítással. Ennek hiányában a szolgáltatók kötelesek lesznek az ügyfél által kezdeményezett ügyleteket megtagadni.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 2017. június 26-án lépett hatályba. Az ügyfél-átvilágítás eredményeinek 2019. június 26-ig kell teljes körűen rendelkezésre állniuk, azaz a törvény egy kellően hosszú, kétéves átmeneti időszakot biztosít arra, hogy a már meglévő ügyfelek adatait a szolgáltatók kiegészítsék.
Azokról az esetekről van szó, amikor az üzleti kapcsolat eredeti létesítésekor a teljes körű ügyfél-átvilágítást (személyes találkozás keretében vagy jellemzően külföldi ügyfelek esetében az okiratok hiteles másolatának átvételével) az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően már ugyan elvégezték, azonban az új törvényi rendelkezések szerinti valamilyen nyilatkozat, adat vagy okmánymásolat hiányzik, ezért azok pótlása, kiegészítése szükséges.
Ennek az ügyfélkörnek a jogszabály biztosítja, hogy az esetleg hiányzó adatokat, okiratokat, okmánymásolatokat postai úton is beküldhesse, így nem szükséges az ügyfél személyes megjelenése.
A Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a többi felügyeletet ellátó szerv egyöntetűen abban az esetben tartja elfogadhatónak a hiányzó dokumentumok postai beküldését, ha a másolatok megfelelő minőségben készítették, azokon a feltüntetett adatok jól láthatóak, és ezek alapján az ügyfél egyértelműen megfeleltethető a korábbi ügyfél-átvilágítással érintett személlyel.
A postai beküldés opciójának alkalmazását a szolgáltatók kizárólag a kockázatalapú megközelítéssel összhangban tehetik meg, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak kell meghoznia a döntést e lehetőség alkalmazhatóságáról és adott esetben a kockázati alapon szükséges egyéb kiegészítő intézkedésekről.
Az európai jogszabályokat átültető új törvény elsődleges célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés még hatékonyabb biztosítása. A Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a többi felügyeletet ellátó szerv fontosnak tartják, hogy egyrészt a szolgáltatók számára is megfelelő, a mindennapi üzletmenetet indokolatlanul nem akadályozó értelmezés és gyakorlat alakuljon ki, másrészt, hogy ez a gyakorlat az ügyfelek és fogyasztók számára is a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentsen.
Magyar Nemzeti Bank Pénzügyminisztérium