Budapest 2018. november 8. – Különleges anyag – többek között a „Tündérkert ezüstje” nevet viselő 220 darabból álló, XVI-XVII. századi erdélyi tallérgyűjtemény, valamint három Csernus Tibor festmény – szerepel azon a kiállításon, amely Székesfehérvár és Nyíregyháza után Fejedelmi kincsek címmel nyílt a JPM Csontváry Múzeumban. A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében megvásárolt kollekció a kiállításon kiegészül korabeli aranypénzekkel, fegyverekkel, verőtövekkel, a JPM gyűjteményét képező baranyai hódoltságkori ezüsttallér éremleletekkel, illetve az első alkalommal megcsodálható, (Pécs) Széchenyi téri mélypince lejáratánál talált aranyleletekkel.
A JPM és a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja közötti együttműködés nem új keletű: 2017-ben Csernus Tibor (1927-2007) Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus és festőművész három alkotása – Absolom., Atalanta és Hippomenész., Cím nélkül - került öt éves letétbe a pécsi múzeum gyűjteményébe. Ezeket a festményeket a „Tündérkert ezüstjével” egyidejűleg szintén láthatja a közönség – a három másik mű - A József és testvérei., Csendélet szilvákkal., Kékropsz lányai, a Szépművészeti Múzeumban kapott elhelyezést.
Az Értéktár Program keretében került megvásárlásra Törő István 220 db, erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből, valamint néhány ezüst emlékéremből álló („Tündérkert ezüstje” nevet viselő) gyűjteménye 2015 nyarán. A pénz- és éremleletek a régész, történész kutatók számára kiemelkedő jelentőségűek, hiszen felbecsülhetetlen eszmei értékükön túl az adott korszak lenyomatai, tükrei. A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, ezért nevezik a kutatók a 16–19. század pénztörténeti korszakot „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza a következő eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.
A kiállítás anyaga az erdélyi tallérgyűjteményen túl az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének 48 darab erdélyi aranypénzével, a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtővel, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött, 16–17. századi erdélyi fegyverekkel (díszsodronying, huszár félvért és sisak, díszszablya, díszbuzogány) egészül ki.
A kiállításon - a látnivalók sorát gazdagítják a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből származó, baranyai hódoltságkori – Kővágószőlős, Himesháza határában talált – ezüsttallérok, valamint több, pécsi ásatáson előkerült éremlelet darabjai. Ez utóbbiak közül kiemelendő a Széchenyi téri téren, egy késő középkori pince lejáratában fellelt, 7 aranypénzből álló éremlelet. A leletegyüttes négy velencei és két erdélyi dukátot, valamint egy török altint tartalmaz, és kiállításon először csodálhatják meg a látogatók.
A Fejedelmi kincsek című kiállítás 2019. március 17-éig tekinthető meg a Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között. A kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült, amely egyrészt felsorolja a gyűjtemény összes darabját, továbbá minden fejedelemtől bemutatja fényképen is a legritkább és legérdekesebb darabokat.
Értéktár program
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programot dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az MNB az Értéktár programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez.