Budapest, 2018. december 17. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei decemberi számában megjelent tanulmányok elsősorban a magyar üzleti, lakáspiaci és pénzügyi ciklusok sajátosságaival, a visegrádi országok és egyes fejlett gazdaságok részvénypiacai között kialakuló fertőzésekkel, a mikro-, kis- és középvállalkozások készpénzhasználatával, a tömeges betétkivonások jellemzőivel és a betétbiztosítással, valamint a magyarországi pénzügyi vállalkozások banki finanszírozásának kockázatmérésével és előrejelzésével foglalkoznak.
Eyno Rots kutatásában a magyar reálgazdasági és pénzügyi folyamatok főbb jellemzőit vizsgálja 1990–2018 közötti adatokon és megállapítja, hogy Magyarországon átlagosan 15 évnél hosszabb, volatilis pénzügyi ciklusok váltják egymást, és a reál üzleti ciklusoknál hosszabb GDP-ciklusokkal mozognak együtt. A rendelkezésre álló adatsorok ugyan rövidek, de a szerző megállapításai összecsengenek más nemzetközi tanulmányokkal, és az eredmények változó minták esetén is stabilak.
Csiki Máté és Kiss Gábor Dávid három visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Magyarország – és két fejlett állam – USA és Németország – részvénypiaci indexei között létrejövő tőkepiaci fertőzéseket vizsgálják 1997 és 2017 közötti adatokon. Az együttmozgás változékonyságát és a piacok közti kollektív viselkedéseket ezen a területen újszerű módszerrel elemzik, és tanulmányukban igazolják a régiós részvénypiacok erősödő globális integráltságát és olajpiactól való függőségét, a régiós indexek és az S&P500-, illetve DAX-index között kialakuló fertőzéseket, valamint jellemzik a fertőzési csatornákat.
Belházyné Illés Ágnes, Végső Tamás és Bódi-Schubert Anikó a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások készpénzhasználatát és annak főbb jellemzőit vizsgálják egy 1 000 elemű, vállalatvezetőkből álló mintán készített kérdőíves felmérés adatait elemezve. Megállapítják, hogy mind a KKV-k, mind a mikrovállalkozások körében a banki átutalás a legelterjedtebb fizetési mód, azonban a készpénzhasználat aránya továbbra is magas, és nem mutat csökkenő tendenciát. Pozitív változás figyelhető meg viszont a fizetési fegyelem és üzleti bizalom terén. Rámutatnak, hogy a magyar vállalkozások alapvetően nyitottak az elektronikus fizetési megoldások iránt, ugyanakkor igen érzékenyek annak költségeire.
Kiss Hubert János empirikus és kísérleti adatok alapján áttekinti a betétesek viselkedéséről szóló szakirodalmat. Megállapítja, hogy fundamentális problémák és a betétesek azonos viselkedése is magyarázhatja a tömeges betétkivonás kialakulását. A kísérletek eredményei és az empirikus tapasztalatok is azt mutatják, hogy a betétbiztosítás csökkenti a bankrohamok kialakulásának valószínűségét.
Inzelt György, Szentes-Markhot Zsuzsa és Budai Gábor tanulmányukban az általuk kifejlesztett, jelzőlámpa jelleggel működő monitoring eszközt mutatják be, melynek segítségével a Magyarországon tevékenykedő pénzügyi vállalkozások banki finanszírozásának kockázatai egyszerűen, automatizált módon nyomon követhetők és akár két évre előre jelezhetők. Megállapítják, hogy a legutóbbi válság előtt lehetséges lett volna azonosítani a kockázatos pénzügyi vállalkozásokat, és banki oldalról intézkedéseket tenni ezen intézményekkel szemben fennálló kitettségekre. A modell a hazai szakirodalomban a vizsgált intézményi körre vonatkozóan előzmények nélküli, a szerzők továbbfejlesztési irányokat is meghatároztak.
A Hitelintézeti Szemle decemberi száma ezen kívül még három könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A tanulmányok elérhetők a Hitelintézeti Szemle honlapján: http://www.hitelintezetiszemle.hu/
Jó olvasást kívánunk!