Budapest 2018. november 29. – A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége mind a likviditási helyzet, mind a veszteségtűrő képesség szempontjából erős. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jövedelmezőség erősíti a bankok tőkehelyzetét, de a profit szerkezetének fenntarthatatlan jellege a banki eredmény csökkenését vetíti előre. A bankrendszer mérlegének növekedése és a támogató gazdasági környezet a hitelezés további bővülésén, valamint a hatékonyság növekedésén keresztül elősegíti a bankok eredményességének szerves és fenntartható javulását.
A hazai bankok a kedvező gazdasági környezetben immár egyértelműen a növekedés útjára álltak, ami a mérlegfőösszeg, valamint a vállalati és háztartási hitelezés bővülésében egyaránt tükröződik. Az eszközök növekedése előretekintve is hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszer fokozatosan kinője azokat a problémákat, melyek a 2008-as válság kitörését követő időszak örökségeinek tekinthetők. Az emelkedő mérlegfőösszeg, a bővülő hitelezés és a javuló gazdasági fundamentumok ugyanis a nemteljesítő hitelek arányára, a hitelezési veszteségek, valamint az eszközarányos működési költségek nagyságára is pozitív hatást gyakorolnak.
A kedvező folyamatok mellett azonban a válság örökségének tekinthető problémák továbbra sem tűntek el maradéktalanul, miközben új kockázatok is felszínre kerültek. A jelentésben az alábbi fő kockázatokat azonosítottuk.
A külső makrogazdasági környezetből származó kockázatok. A globális gazdasági folyamatokat a növekedés várható lassulása és a stabilitási kockázatok enyhe emelkedése jellemzi. Az infláció növekedése a monetáris politika normalizálódása irányába hat, amely az inflációs célt még tartósan el nem érő jegybankok esetében is a kamatkörnyezet emelkedését vetíti előre. A fejlett országok monetáris politikájának normalizálódása és a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának változása miatt megforduló tőkeáramlások, valamint a politikai kockázatok kiújulása az elmúlt félévben széleskörű, bár országonként eltérő mértékű feszültséget eredményezett a feltörekvő régióban. A KKE régió országait a kedvezőbb makrogazdasági fundamentumok miatt kisebb mértékben érintették az elmúlt fél év feszültségei. A hozamemelkedés hatása a fejlett országokat sem kerüli el: a magas eladósodottság az adósságszolgálat növekedésén keresztül, a strukturálisan gyenge bankok és a bank-szuverén összefonódások pedig a banki mérlegben szereplő állampapír-állomány leértékelődésén keresztül jelentenek kockázatot.
A hazai lakáspiacon megfigyelhető kockázatok. A hazai lakásárak emelkedése folytatódott az elmúlt időszakban, Budapesten ráadásul gyorsuló ütemben. A fővárosban ennek tükrében jelentősen emelkedett a lakáspiac túlértékeltségének kockázata. Ugyanakkor az ebből fakadó kockázatokat enyhíti, hogy az árak emelkedését nem kísérte a kockázatos hitelezés széleskörű terjedése, így az árak esetleges korrekciójának hatása visszafogott lenne a bankok stabilitására. A prudens hitelezés felügyelete mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ingatlanpiac szereplőivel is rendszeresen konzultál, és szorosan figyelemmel követi a piaci folyamatokat.
Szerkezeti kockázatok a vállalati és háztartási hitelezésben. A vállalati hitelezés dinamikus bővülése a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszának lezárulta óta nem a kívánt szerkezetben történik, a kkv-hitelpiacon ugyanis csak kevesen jutnak hosszú távú, kiszámítható finanszírozáshoz. A kamatkockázat csökkentése érdekében az MNB 2019 januárjától 1000 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót. A konstrukció várakozásunk szerint elsősorban a szerződéskötések szerkezetére gyakorol majd hatást, míg az addicionális hitelkiáramlás mértéke limitált marad. Az élénkülő kereskedelmiingatlan-hitelezés esetében a devizában nyújtott finanszírozás magas aránya jelenthet kockázatot: devizában történő hitelezés esetén különösen fontos, hogy a finanszírozott projektek devizabevétellel rendelkezzenek, így biztosítva a fedezettséget. A háztartási hitelezésben az új szerződéskötéseken belül érdemben emelkedett a hosszabb távra rögzített kamatozású hitelek aránya, amihez jelentős mértékben járult hozzá a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek terjedése. Az új kibocsátás kamatozás szerinti kedvező szerkezetének fennmaradását segíti az adósságfék-szabályok 2018. október 1-től hatályos módosítása, amely a változó kamatozású hitelek esetében a korábbinál magasabb jövedelmet követel meg a hitelfelvevőktől. Kockázatot jelent azonban, hogy a fennálló hitelállomány nagyobb részét még mindig az éven belül változó kamatozás jellemzi.
Jövedelmezőségi kockázatok. A bankok 2018. első félévi eredménye nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedő, de enyhén alulmúlja a tavalyi év azonos időszakának profitját, elsősorban az értékvesztés-visszaírások mérséklődése miatt. A korábbi tartalékok felszabadításának kifulladásával a bankrendszer jövedelmezőségének további csökkenése várható. A működési költségek mérséklése, valamint a költséghatékonyság javítása tartósan javíthatná a banki eredményt. Ennek egyik útja – a nemzetközi tapasztalatok alapján – a digitális megoldások széleskörű alkalmazása, amelyet a támogató szabályozói környezet is elősegíthet.