Budapest, 2019. december 20. – Az irányadó hitel/GDP-rés, valamint a kiegészítő túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorok is a ciklikus rendszerkockázat lassan növekvő, de még mindig alacsony szintjét jelzik. A hitelpiaci aktivitásnövekedés mind a háztartási, mind a vállalati szektorban egészséges szerkezetben megy végbe, így az anticiklikus tőkepufferráta emelése továbbra sem indokolt. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2020. január 1-jétől továbbra is 0 százalékon tartja. Az MNB a hitelezés dinamikájára, különösen az ingatlanpiaci és a vállalati hitelezési folyamatokra tekintettel továbbra is szorosan nyomon követi a hitelpiaci történéseket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta 0 százalékos mértékén nem változtatott. A tőkekövetelmény növelése sem az irányadó hitel/GDP-rés, sem a kiegészítő információkat nyújtó ciklikus túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorok szintje és dinamikája alapján nem indokolt. Bár a hazai hitelezési folyamatok a hitelciklus felívelő szakaszában való tartózkodásra utalnak, a nettó hitelkiáramlás sem összességében, sem a háztartási és a vállalati szegmensben nem minősíthető túlzottnak. A hitelkiáramlás sebessége, a fennálló állomány volumene és annak GDP-hez viszonyított mértéke, valamint a hitelportfoliók korábbinál egészségesebb szerkezete fenntartható finanszírozási folyamatokat jeleznek. Az MNB további teret lát a hitelezés egészséges bővülésére és a fokozatos pénzügyi mélyülésre, ugyanakkor továbbra is szorosan figyeli a hitelpiaci folyamatokat, különösen az ingatlanpiaci és a vállalati hitelezési tendenciákra tekintettel.
Az MNB rendszeresen figyelemmel kíséri továbbá a hazai bankrendszer számára jelentős Európai Unión (EU) kívüli harmadik országok ciklikus rendszerkockázatait is, mivel ezen országok pénzügyi folyamatai is hatással lehetnek a magyar bankrendszer kockázatainak alakulására. A legutóbbi éves felülvizsgálat keretében az MNB a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok Montenegróból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából álló körét Albániával egészítette ki. Az MNB – és az EU szinten is jelentős Oroszország esetében az Európai Rendszerkockázati Testület – értékelése alapján a ciklikus rendszerszintű kockázatok szintje jelenleg mindegyik országban alacsony, így a hazai bankok számára az ezen országokban lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan anticiklikus tőkepuffer előírása továbbra sem indokolt.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országok vonatkozásában fennálló kitettségekre alkalmazandó tőkepufferrátát évente vizsgálja felül.
Magyar Nemzeti Bank