Budapest, 2019. szeptember 2. — 2019 második negyedévében a vállalati hiteltranzakciók értéke kiugró volt, részben egyedi ügyleteknek köszönhetően. A teljes vállalati hitelállomány 16 százalékkal, a kkv-szektoré 13 százalékkal nőtt éves összevetésben. A háztartási szektor hitelállománya 8 százalékkal bővült éves alapon, döntően a lakáshitelek és a személyi kölcsönök emelkedésének köszönhetően. A hitelezés élénkülése mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben a hitelfeltételek változatlansága mellett valósult meg. Az új kibocsátás kamatkockázatának mérsékléséhez hatékonyan járul hozzá a vállalati szektorban az NHP fix konstrukció, a háztartási szegmensben pedig az adósságfék-szabályok és a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek. A lakossági hitelkeresletet az év második felében a Családvédelmi Akcióterv intézkedései várhatóan tovább fokozzák. A jelenlegi hitelbővülést sem szerkezetében, sem volumenében nem tekintjük túlfűtöttnek egyik szegmensben sem, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét.
2019 második negyedévét kiugró mértékű, 435 milliárd forintos tranzakciós bővülés jellemezte, amelynek eredményeképpen a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 16 százalékot tett ki. Mindez a válság óta nem látott mértékű növekedést jelent. A kkv-szektorban 13 százalékkal bővült a hitelállomány, amelyhez a 2019 januárjában indult NHP fix konstrukció folyósításai is hozzájárultak. Az ágazati és banki bontásban is széles bázisú növekedésben több kiugró összegű ügylet is nagy szerepet játszott a negyedév során. Az új hitelszerződések volumene az előző negyedévhez hasonlóan alakult, azonban a vizsgált időszakban nőtt a hosszabb futamidejű szerződések aránya. Míg a kis összegű hitelek átlagos kamata – csakúgy, mint a régiós országokban – csekély mértékben emelkedett a második negyedévben, addig a nagy összegű hitelek kamata enyhén mérséklődött, elsősorban a felárak változásának köszönhetően.
Míg az euroövezet egészében némileg szigorodtak a hitelezési feltételek, addig a legutóbbi Hitelezési felmérés eredményei szerint Magyarországon összességében érdemben nem változtak a kondíciók. A válaszadók egy része ugyanakkor az árjellegű feltételek enyhüléséről számolt be, illetve néhány bank szigorított az üzleti célú ingatlanokra nyújtott hitelek kondícióin. Nagyobb volt azon hitelintézetek aránya, amelyek a piaci versenyhelyzetet a feltételek enyhülése irányába mutató tényezőként jelölték meg. A bankok többsége szerint a hosszabb lejáratú hitelek iránt jobban nőtt a kereslet, mint a rövidebb futamidejű konstrukciók iránt. Összességében elmondható, hogy a válaszadó hitelintézetek a következő fél évben is hasonló tendenciákra számítanak a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt.
A háztartási hiteltranzakciók éves értéke közel 500 milliárd forint volt – ehhez 2019 második negyedéve 170 milliárd forinttal járult hozzá –, így az állomány éves növekedése 8 százalékot tett ki. A vizsgált időszakban tovább nőtt a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása (rendre 20, illetve 36 százalékkal). A lakáshitelek éves kibocsátása reálértelemben mintegy négyötöde a válságot közvetlenül megelőző, 2008. évi szintnek, ugyanakkor a jelenlegi hitelciklusban az adósságfék-szabályok mérséklik a túlzott eladósodás kockázatát, és a lakosság kamatkockázati kitettségének csökkentését is ösztönzik.
A hitelkínálati feltételekben a bankok nem látnak teret a lazításra, miközben a kereslet élénkülését várják a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek esetében is. Ehhez a Családvédelmi Akcióterv keretében 2019 júliusában elindított támogatási programok is hozzájárulnak. A bankok elmondása szerint júliusban élénk kereslet mutatkozott a babaváró támogatás iránt, és egyelőre az egyébként is jó minősítésű ügyfelek veszik igénybe azt.
A hosszabb, akár a futamidő végéig fixált hitelek térnyerése csökkenti a lakossági hitelportfólió pénzügyi stabilitási kockázatait. A második negyedévben kibocsátott lakáshitel-volumen 27 százaléka fixált a futamidő végéig, ötöde 5 éves, fele pedig 10 éves kamatperiódussal rendelkezik. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó, kamatperiódus szerint differenciált adósságfék-szabályozás 2018. októberi bevezetése óta ösztönzi a háztartásokat a hosszabb kamatfixálású hitelek felvételére, amely hozzájárult ahhoz, hogy a legalább 10 évre kamatfixált hitelek volumen szerinti aránya 20 százalékról 50 százalékra nőtt egy év alatt.
Összességében a hitelbővülés jelenlegi dinamikáját az MNB sem szerkezetében, sem volumenében nem tekinti túlfűtöttnek a részszegmensekben, figyelembe véve a reálgazdasági folyamatok alakulását és a hitelpenetráció alacsony mértékét.
A Hitelezési folyamatok című kiadvány célja, hogy részletes képet mutasson a hitelezés legfrissebb trendjeinek alakulásáról, valamint segítséget nyújtson e folyamatok megfelelő értelmezéséhez. Ennek érdekében részletesen bemutatja a hitelaggregátumok, a bankok által észlelt hitelkereslet, valamint a hitelezési feltételek alakulását a hitelezési felmérés eredményeit, illetve a bankrendszeri mérleg és kamatstatisztikákat felhasználva. A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken: