Budapest, 2019. december 4. — Erőteljes és széles bázisú bővülésnek köszönhetően a teljes vállalati szektor hitelállománya 16 százalékkal, a kkv-szektoré 15 százalékkal nőtt éves összevetésben 2019 harmadik negyedévében. A háztartási szektor hitelállománya a korábbi negyedévekhez képest kiugró mértékben, 14 százalékkal bővült az elmúlt egy évben, döntően a Családvédelmi Akcióterv keretében bevezetett babaváró hitelek iránt tapasztalt erős keresletnek köszönhetően. A lakossági szegmensben a lakáspiaci folyamatokkal összhangban az átlagos futamidő és hitelösszeg is emelkedik, szinte kizárólag rögzített kamatozás mellett. Tekintetbe véve a hitelpenetráció alacsony mértékét és a jelenlegi hitelbővülés szerkezetét, nem tekintjük túlfűtöttnek a magánszektor hitelezését, ugyanakkor indokolt a hitelezési folyamatok, és főként a babaváró hitelek felfutásának szoros nyomon követése.
Továbbra is robusztus, nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő mértékű hitelállomány-bővülés jellemzi a hazai vállalati szegmenst: 2019 harmadik negyedévében a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 16 százalék volt, míg a kkv-szektorban előzetes adatok alapján közel 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető. Összességében az éves tranzakciós bővülés meghaladta az 1100 milliárd forintot. A növekedés banki és ágazati bontásban is széles bázisú volt: az elmúlt év tranzakciói alapján a feldolgozóipar esetében következett be a legnagyobb hitelállomány-bővülés, amelyet az ingatlanszektor követ.
Az új vállalati hitelszerződések éves volumene megegyezett az előző évben tapasztalttal. Szerkezetét tekintve a harmadik negyedévben megkötött szerződéses volumen 60 százalékát a hosszabb futamidejű, 3 éven túli lejáratú szerződések tették ki. Az NHP fix januári indulása óta a rögzített kamatozású hitelek aránya az 5 éven túli ügyletek esetében 50 százalék fölé emelkedett, ami az új állomány kamatkockázatának mérséklődését jelenti.
A bankok hitelezési felmérésre adott válaszai alapján a vállalati szegmensben a harmadik negyedévben összességében nem változtak a hitelfeltételek, amellett, hogy a bankok többsége növelni kívánja vállalati hitelportfólióját. A nagy- és a kisvállalatok esetében nem módosultak a hitelsztenderdek, de a bankok az üzletiingatlan-hitelek esetében valamennyi részszegmensben szigorításról számoltak be, előretekintve pedig a bevásárlóközpont és irodaház szegmensekben további szigorítást terveznek. A hitelintézetek erős keresletről számoltak be, elsősorban a hosszú lejáratú és a forinthitelek piacán, és a közeljövőben is hasonló tendenciákra számítanak. Az eurozónában a harmadik negyedévben kismértékben enyhültek a hitelfeltételek, többek között a fedezeti követelményekben, noha az eurozónában a gyengébb fedezeti követelményekkel bíró hitelek aránya az elmúlt években jelentős növekedést mutatott.
Kiugró mértékben, 484 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány a harmadik negyedévben a tranzakciók eredőjeként, amely éves alapon majdnem 14 százalékos növekedést eredményezett. Ez a legmagasabb érték az uniós tagállamok körében, jóllehet a háztartási hitelpenetráció továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A lendületes növekedés alapvetően a Családvédelmi Akcióterv keretében 2019 júliusában elindított fedezetlen, nagyösszegű - 10 millió forint hitelösszegben maximált - babaváró hiteleknek volt köszönhető. Figyelemreméltó volt ugyanakkor az értékpapír fedezetű, azaz lombard-hitelek várhatóan átmeneti jellegű állománybővülése is (98 milliárd forint).
A hitelintézetek az idei év harmadik negyedévében összesen közel 800 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, amely éves alapon 41 százalékos növekedést eredményezett. A harmadik negyedéves kibocsátás legnagyobb részét (277 milliárd forint) a babaváró hitelek tették ki. Az új lakáshitel-szerződések volumene éves alapon 8 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, míg a személyi hiteleké 29 százalékkal emelkedett. Összességében tehát a babaváró hitelek addicionális hatása egyelőre vélhetően meghaladja a kiszorítási hatásukat, azonban a program időhorizontján az addicionalitási hatás mérséklődése várható. A lakossági hitelkeresletet a Családvédelmi Akcióterv intézkedésein (CSOK, falusi CSOK, babaváró támogatás) túl az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő bérek is támogatják. A kereslet élénkülését ugyanakkor nem kíséri a hitelfeltételek lazítása a lakossági szegmensben a bankok elmondása szerint. Jóllehet a bankok egy része a harmadik negyedévben a lakáshitelek keresletének mérséklődését érzékelte, előretekintve mind a lakáshitelek, mind a fogyasztási hitelek terén a kereslet és a verseny élénkülését várják.
A lakáspiaci folyamatokkal összhangban a lakáshitelek esetében mind az átlagos futamidők, mind az átlagos szerződéses összegek emelkedése tapasztalható: 2017 januárjától kezdődően 2019 szeptemberéig az újlakás-hitelek esetében 1,8 évvel, a használt lakásokra nyújtottak esetében 2,9 évvel nőttek az átlagos futamidők, az átlagos hitelösszegek pedig rendre 4,5 illetve 3,3 millió forinttal emelkedtek. Az eladósodás ugyanakkor egyre kiszámíthatóbb törlesztőrészletek mellett valósul meg: a harmadik negyedévben a kibocsátott lakáshitel-volumen mintegy negyedét tették ki a futamidő végéig rögzített kamat mellett nyújtott hitelek, és közel felét a 10 évre fixált kamatperiódussal rendelkezők. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek részesedése 64 százalék volt.
Figyelembe véve a hitelpenetráció alacsony mértékét és a jelenlegi hitelbővülés egészséges szerkezetét, nem tekintjük túlfűtöttnek a magánszektor hitelezését egyik szegmensben sem, ugyanakkor a babaváró hitelek iránt tapasztalt erőteljes kereslet indokolttá teszi a termékhez kapcsolódó piaci folyamatok továbbra is szoros monitoringját.
Az MNB a Hitelezési folyamatok című kiadványt legközelebb 2020 februárjában teszi közzé. A kiadvány célja, hogy részletes képet mutasson a hitelezés legfrissebb trendjeinek alakulásáról, valamint segítséget nyújtson e folyamatok megfelelő értelmezéséhez. Ennek érdekében részletesen bemutatja a hitelaggregátumok, a bankok által észlelt hitelkereslet, valamint a hitelezési feltételek alakulását a hitelezési felmérés eredményeit, illetve a bankrendszeri mérleg- és kamatstatisztikákat felhasználva. A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
http://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/hitelezesi-felmeres