Budapest, 2019. december 18. – A Magyar Nemzeti Bank tudományos folyóiratának idei decemberi számában megjelent tanulmányok a FinTech világának bizalmi és etikai vetületével, a magyarok bankszámla- és bankkártyabirtoklását meghatározó tényezőkkel, a magyarországi adócsökkentés költségvetési bevételekre kifejtett hatásával, valamint az IFRS9-átállás bankfelügyeleti megközelítésével foglalkoznak. A kötetben további egy-egy esszé taglalja a geopolitikai irányváltásokat a kialakulóban lévő új világrendben, illetve a pénzügyi kockázati mutatók visszatesztelésében elért új eredményeket.
Müller János és Kerényi Ádám tanulmányukban a digitális pénzügyi folyamatok gyors fejlődését, a FinTech és a BigTech cégek jelentős pénzpiaci térnyerését vizsgálják. Elemzésük bemutatja, hogy a szabályozók és a felügyeletek is már rámutattak a felmerülő és az erősödő kockázatokra. Mivel a kívánatos szabályozási környezet nemzetközi szinten nem jött még létre, ezért a pénzügyi stabilitás és a fenntartható finanszírozás érdekében gyors, áthidaló megoldások a bizalom, a megbízhatóság, az etika, valamint a tevékenységre szabott magatartási normák kidolgozásával és bevezetésével érhetők el.
Horn Dániel és Kiss Hubert János egy reprezentatív mintán vizsgálják, mi befolyásolja Magyarországon, hogy kinek van bankszámlája, illetve bankkártyája. Tanulmányukban a regionális és településtípussal kapcsolatos változók mellett a demográfiai, társadalmi és munkaerőpiaci jellemzőket, illetve az egyéni preferenciákat vizsgálják. A szerzők azt találják, hogy az életkor, az iskolázottság, a jövedelem és a foglalkoztatottság külön-külön és együttesen is jelentősek.
Gábriel Péter és Kaszab Lóránt a munkát terhelő adókulcs Laffer-görbéjét becsülik meg a magyar gazdaságra. Eredményeik szerint a válság előtti magas adóterhelés csökkentése középtávon közel 80 százalékban, míg hosszabb távon teljes mértékben önfinanszírozó. Modelljük szerint további adócsökkentések esetén az önfinanszírozás aránya az alacsonyabb induló adókulccsal összhangban valamelyest ugyan mérséklődik, de továbbra is magas.
Háda Attila tanulmányában bemutatja a hitelintézetek IFRS9-átállásának tőkemegfelelésre gyakorolt hatásait, valamint azokat az IFRS specifikus tételeket, melyek felügyeleti szempontból eltérő kezelést igényelnek. A szerző kitér továbbá a valós értékelés és a fedezeti számvitel prudenciális hatásaira, valamint a várható veszteségek elszámolásával kapcsolatos dilemmákra is.
Szapáry György és Plósz Dániel János esszéje az egyes államok világhatalommá válásának feltételeit ismerteti a jelenlegi globalizált világban, megvizsgálva azt is, hogy mely országoknak van esélyük teljesíteni ezeket. Bugár Gyöngyi írásában a pénzügyi kockázati mutatók visszatesztelésében elért legújabb eredményekre hívja fel a figyelmet.
A Hitelintézeti Szemle decemberi száma ezen kívül négy könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A tanulmányok elérhetők a Hitelintézeti Szemle honlapján: http://www.hitelintezetiszemle.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank