Budapest, 2019. szeptember 25. – A Magyar Nemzeti Bank tudományos folyóiratának idei szeptemberi számában megjelent tanulmányok a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményének vizsgálatával, a kamatpolitika új elméletével, a rendszerkockázati tőkepuffer szerepével és a bankrendszerrel bővített makromodellekkel foglalkoznak, továbbá egy esszé Kína egyensúlykeresését vizsgálja.
Matolcsy György és Palotai Dániel tanulmányukban bemutatják, hogy 2010-et követően Magyarország nemzetközi mércével is kivételes gazdasági eredményeket ért el. A sikeres gazdasági reformokat követően hazánk olyan területeken került az Európai Unió élvonalába, mint a foglalkoztatási ráta emelkedése, a munkanélküliség csökkenése, a költségvetési egyenleg és az államadósság javulása, illetve a külső egyensúly helyreállítása. A szerzők bemutatják, hogy a magyar gazdaság évek óta az Európai Unió egyik növekedési motorja, így stabil alappal rendelkezik a versenyképességi fordulathoz, ami célzott intézkedésekkel érhető el.
Ábel István, Lóga Máté, Nagy Gyula és Vadkerti Árpád a jegybanki kamatpolitika új elméletét ismertetik. Ez szakít a hagyományos közgazdasági elmélettel, amely a kamat természetes rátájához való igazodásként írta le a monetáris politikát. A posztkeynesi endogén pénzelméletben a hangsúly a bankok hitelnyújtásán van. Ez a felfogás új keretbe helyezi a monetáris politikát is. A jegybank szerepe és működése megváltozott, a pénzteremtés irányítását nem kizárólag a kamatpolitikán keresztül gyakorolja, hanem a hitelintézetek mikro- és makroprudenciális szabályozásán keresztül.
Fáykiss Péter, Rariga Erzsébet-Judit és Zsigó Márton a rendszerkockázati tőkepuffer mint célzott makroprudenciális eszköz bevezetésének szerepét vizsgálják a hazai problémás projekthitelek portfoliótisztításában. Eredményeik alapján a problémás kitettségek után előírt többlet tőkepuffer effektív ösztönzőként hozzájárult a bankok mérlegtisztításához. Emellett megállapították, hogy az érintett intézmények jellemzően a nagyobb és a régebb óta késedelemben lévő ügyleteiket tisztították ki a mérlegeikből.
Mérő Bence tanulmányában három olyan, bankrendszerrel bővített makromodell bemutatásával és magyarázatával írja le az ágensalapú modellezés mibenlétét és kereteit, ami a főáramú modellektől eltérően a gazdaság működését heterogén szereplőkből álló számítógépes szimulációk segítségével vizsgálja.
Komlóssy Laura és Vargáné Körmendi Gyöngyi Kína egyensúlykeresését vizsgálva esszéjükben bemutatják a kínai gazdaság fenntartható növekedését biztosító irányvonalakat, a megvalósítást nehezítő kockázatokat, valamint azokat a lépéseket, amelyekkel a gazdaságpolitika ezen kockázatok csökkentésére törekszik.
A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma ezen kívül négy könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A tanulmányok elérhetők a Hitelintézeti Szemle honlapján: http://www.hitelintezetiszemle.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank