Budapest, 2019. október 4. – A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége továbbra is jelentős és meghaladja a régiós országokban jellemző szintet. Az első félévi adatok alapján a nettó FDI-beáramlás számottevően magasabb, mint az egy évvel korábbi értéke. Ezzel összhangban a folyó fizetési mérleg változását a stabilan növekvő exportértékesítések mellett az erős beruházási folyamatokból következő importigény alakítja.
2019 második negyedévében a gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége a GDP 1,6 százalékát tette ki. A stabilan alakuló finanszírozási képesség mellett a frissen és visszamenőleg is revideált adatok alapján a folyó fizetési mérleg egyenleg -1,1 százalék volt. A reálgazdasági oldalról vizsgálva a külső finanszírozási képesség szerkezeti változását – a hosszú távú gazdasági növekedést megalapozó – erős beruházásnövekedés és kapacitás-bővülés miatt növekvő import igénye jellemezte. A folyamat eredményeként a hazai beruházási ráta 27 százalék fölé, historikusan magas szintre emelkedett. Eközben az EU-transzferek stabilan magas felhasználása mellett a transzferegyenleg nem változott érdemben. A jövedelemegyenleg hiánya a külföldre fizetett kamat csökkenésével tovább mérséklődött.
A finanszírozási oldal szerint az osztalékfizetés miatt szokásos nettó FDI-kiáramlás ellenére az első félévi közvetlentőke-beáramlás jelentősen meghaladja a korábbi évek azonos időszakának értékét. A külföldiek állampapír-vásárlásának és az állampapír-piaci hozamok esésének következtében átmenetileg enyhén emelkedett a nettó külső adósságráta. A hozamok csökkenése ugyanakkor a kamatfizetési és sérülékenységi szempontokat is figyelembe véve kedvező folyamatot jelez. Ezzel, valamint a várhatóan az év egészében jellemző stabil finanszírozási képességgel összhangban a nettó külső adósság csökkenése 2019-ben is folytatódik. A bruttó külső adósság csökkenése a GDP közel 56 százalékának megfelelő szintet eredményezett. Az ország rövid külső adóssága 17,8 milliárd euróra süllyedt, így a devizatartalék 27,1 milliárd eurós júniusi szintje továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A megtakarítási folyamatok is a dinamikus gazdasági növekedést támogató szerkezetet mutatnak. Az erős beruházási aktivitással összhangban a vállalatok finanszírozási igénye emelkedett. Eközben a fegyelmezett költségvetési politika az állam finanszírozási igényének további mérséklődését okozta. A lakosság megtakarítási rátája változatlanul magas, amit a Magyar Állampapír Plusz elindítása is erősített. A lakossági állampapír-portfólió szerkezete az új állampapír (MÁP+) megjelenése miatt a hosszabb lejáratú papírok felé tolódott el.